Pénzhegyen ücsörögnek a japán cégek
A japán tőzsdéken jegyzett részvénytársaságok 4800 milliárd amerikai dollárnak megfelelő készpénzhegyen ülnek, ami minden eddigi csúcsot meghalad a Bloomberg adatai szerint. Az ázsiai szigetország bankjaiban felhalmozott hatalmas összeg meghaladja jó néhány ország éves GDP-jét, és 2013 márciusa óta több mint a triplájára nőtt. Míg a cégek a védekezés eszközét, egyfajta puffert látnak a tartalékokban, a befektetőket kifejezetten irritálja a túlzott felhalmozás, hiszen rontja a megtérülést. Szerintük ezeket az összegeket vagy be kellene fektetni a növekedés serkentésére, vagy vissza kellene juttatni a részvényeseknek.
A 2012-ben a hatalomba visszatérő Abe Sindzó miniszterelnök is azonnali harcot hirdetett annak idején a készpénzfelhalmozással szemben. Mióta 2014-ben a befektetésekre vonatkozó új szabályok életbe léptek, észrevehetően nőttek is a részvényeseknek történő kifizetések. A Jefferies japán elemzői szerint azonban még mindig csupán a nettó nyereség 40 százalékát fizetik ki, pedig megengedhetnék maguknak a 70 százalékos rátát is. Ezen a Scrooge-mentalitáson, vagyis azon, hogy a fogukhoz verik a garast, mindenképpen változtatni kellene – szögezte le Naoki Kamijama, a Nikko eszközkezelő vezető stratégája. A jelenség gyökerei az elemzők szerint egészen a kilencvenes évek elejéig nyúlnak vissza, amikor összeomlottak a japán eszközárak, és megkezdődött az elvesztegetett évtizedeknek nevezett hosszú stagnálás.
A BNP Paribas-nál viszont úgy látják, hogy a hagyományos narratíva, amely szerint a túlzottan óvatos japán vezérigazgatók indokolatlanul ragaszkodnak az óriási tartalékokhoz, már nem nyújt teljes körű magyarázatot. Jelenleg ugyanis főként az emelkedő profitok miatt híznak a cégek bankszámlái. A tokiói tőzsde Topix indexét alkotó cégek egy részvényre jutó átlagos nyeresége (EPS) az idei második negyedévben 80 százalékkal múlta felül 2012 negyedik negyedévének a profitszintjét – derül ki a Bloomberg összeállításából. Ennek megfelelően az utolsó három pénzügyi évben rekordszintet értek el a japán vállalatok által az adózott nyereségből részvény-visszavásárlásra fordított summák is. Tavaly például mintegy 60 milliárd dollárt költöttek sajátrészvény-vásárlásokra a japán cégek a Goldman Sachs szerint. Az idei év első öt hónapjában ugyanakkor már 50 milliárd dollárért vásárolták vissza a részvényeiket a társaságok, miközben a Société Générale szerint 80 milliárd dollárnyi osztalékban is részesültek a befektetők. Mindez azonban eltörpül az Amerikában megszokott részvényesi juttatásokhoz képest, ahol tavaly az 500 legnagyobb vállalat 800 milliárd dollárért vásárolta saját papírjait. Akár a mentalitásban, akár a növekvő nyereségben látjuk a zéró kamaton parkoltatott készpénzhegyek magyarázatát, az elemzők egyetértenek abban, hogy csak lassú változást tartanak elképzelhetőnek, mivel a részvényvásárlásokra és osztalékra fenntartott profithányad csupán fokozatosan emelkedik. A folyamatot mégis gyorsíthatja, hogy egyre több aktivista befektető veszi célba a passzív tőkét felhalmozó vállalatokat, és ösztökéli őket a részvényesek számára legoptimálisabb lépések megtételére.
