A biztosítók nem félnek a TKM-től

A jövő tavasztól összehasonlíthatóbb lesz a két fő öngondoskodási termék, a nyugdíjbiztosítás és az önkéntes pénztári megtakarítás költségszintje, mert mindkettőnél fel kell tüntetni az eddig csak a biztosításoknál használt teljes költségmutatót (TKM). A Magyar Nemzeti Bank hatástanulmánya szerint az önkéntes pénztári konstrukciók TKM-je 0,53 és 2,28 százalék közötti, vagyis kedvezőbb a biztosítói költségek 0,89–5,69 százalékához mérten.

A biztosítók nem aggódnak a fentiek miatt.

Miként Csépai Orsolya, az Allianz életbiztosítási igazgatója fogalmazott: az esetleg eltérő TKM-ek nem okoznak majd nagyobb változást a nyugdíjbiztosítások értékesítésében, hiszen a két megtakarítási forma nemcsak költségszerkezetében és mértékében, hanem szolgáltatásában, mögöttes befektetési lehetőségeiben és likviditásában is eltér. Lipták Mónika, az Aegon életbiztosítási üzletágának vezetője szerint fontos különbség például, hogy a nyugdíjbiztosítás az öregségi elérése előtti nyugdíjba menetelkor is szolgáltat, és nem csak a megtakarított összeget fizeti ki a biztosított halála esetén, továbbá akkor is fizet, ha legalább 40 százalékos maradandó egészségkárosodást szenved a biztosított.

A biztosítási kockázat költsége is a TKM-ben jelentkezik.

Daróczi Andor, az Uniqa vagyonkezelési igazgatója szerint a választható nyugdíjpénztári portfóliók száma egy-egy szolgáltatónál jellemzően három-négy, ezek egymástól a részvényhányad nagyságában térnek el. Viszont egy nyugdíjbiztosításon belül általában több tucat eszközalap választható, a portfóliók jobban személyre szabhatók.

A Világgazdaságnak válaszoló biztosítói vezetők szerint a pénztári TKM bevezetésével a biztosítói oldalon nem várható a TKM-szintek további csökkenése.

Mint Lipták Mónika emlékeztetett: az elmúlt években a verseny és a jogszabályi változások (TKM-limit, etikus biztosítási koncepció) kapcsán az elérhető termékek száma és ezek TKM-szintje is alaposan lecsökkent.

A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható