Csökkenő ütemű gazdasági növekedést és kamatvágást várnak Amerikában

A héten több kiemelkedően fontos makrogazdasági adatra – amerikai GDP, munkaerőpiaci számok – érdemes figyelniük a befektetőknek, emellett a soron következő kamatdöntés határozhatja meg a hangulatot a tőkepiacokon. Ami az eddig beérkezett adatokat illeti, a harmadik negyedévben már érezhetően lassulhatott az Egyesült Államok gazdasága. Ez nem meglepő annak fényében, hogy az amerikai gazdaság a leghosszabb növekedési ciklusában van, ráadásul a 2017-es adóemelések pozitív hatásai kezdenek kifutni, míg a kereskedelmi háború a beruházásokon és a nettó exporton keresztül egyre jobban érezteti a hatását. Ennek ellenére az első két negyedévben még a várakozásokat meghaladóan tudott növekedni az amerikai gazdaság, azonban a beérkező havi adatok és konjunktúraindikátorok alapján erre most kisebb esély mutatkozik. Az elemzők 1,7 százalékos negyedéves GDP-növekedést jeleznek előre éves összevetésben (a második negyedévben 2 százalékos volt a gazdaság bővülése).

Munkaerőpiaci oldalról a nem mezőgazdasági álláshelyek változására érdemes figyelni, a bővülés 2019-ben már érezhetően lassult 2018 hasonló időszakához képest. Mintegy 15 hónap után a nominális bérek növekedése 3 százalék alá esett. Fontos kérdés, hogy ez csak átmeneti jelenség vagy a gazdaság lassulásának egy újabb bizonyítéka.

Az amerikai gazdaság lassulása és a kereskedelmi háború begyűrűzése, valamint az inflációs várakozások csökkenése miatt a Fed nem habozott idén már kétszer is kamatot csökkenti, és a várakozások szerint a mostani ülésen újabb kamatcsökkentésre kerülhet sor. A jövőt illetően a piac 2020 végéig még további két kamatcsökkentést vár, azonban a Fed döntéshozói nem köteleződtek el teljes mellszélességgel a további lazítás mellett. Elsősorban azért nem, mert az

Európai Központi Bankkal szemben szeretnének a rosszabb időkben is elegendő munícióval rendelkezni – magyarázta Módos Dániel, az OTP Bank makrogazdasági elemzője.

A hónap utolsó napján számos kiemelkedően fontos makroadat érkezik az euróövezetből: így a harmadik negyedéves GDP, a munkanélküliségi ráta, valamint inflációs adatok. Ami a növekedést illeti, a harmadik negyedévben beérkezett havi adatok nem adnak okot bizakodásra. Bár az ipar teljesítménye a második negyedévhez képest javult, az építőipari és a kiskereskedelmi forgalom csökkent az előző negyedévhez képest. Mindez azt vetíti előre, hogy a növekedés akár tovább lassulhatott, ráadásul a bizalmi indexek és a beszerzésimenedzser-indexek is tovább romlottak a harmadik negyedévben. A fentiek miatt az elemzői várakozások a harmadik negyedévre 1 százalék körüli éves bázisú növekedést valószínűsítenek, és meglehetősen egységes az elemzői konszenzus abban is, hogy erről a szintről legfeljebb 1,2-1,3 százalékig erősödhet a növekedés a következő években. „Az infláció esetében azonban érdemi változásra nem számítanak az elemzők, az alacsony növekedésnek köszönhetően az inflációs nyomás továbbra is rendkívül gyenge marad az euróövezetben” – véli az OTP szakértője.

Holnap közli a KSH a július–szeptemberi foglalkoztatottság és munkanélküliség statisztikai adatait. A június–augusztusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 517 ezer volt, 34 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Szerdán publikálja a hivatal az első nyolchavi keresetekről szóló gyorsjelentését, júliusban a bruttó átlagbér 362 600 forint volt, 10,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Csütörtökön jelennek meg a szeptemberi ipari termelői árak adatai. Augusztusban az ipari termelői árak összességében 0,9 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakáét. A belföldi értékesítési árak átlagosan 2,4 százalékkal, az exportértékesítés árai 0,2 százalékkal nőttek az előző év

augusztusához képest.