Lejtmenetben a nyugdíj-előtakarékossági számlák száma

Számottevően csökkent az utóbbi egy évben az előtaka­rékossági célokat szolgáló számlák mennyisége – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A jegybank statisztikái szerint augusztus végén a nyugdíj-előtakarékossági számlákból (NYESZ) már csak alig több, mint 107 ezret vezettek a kisbefektetők, ez 7,1 százalékkal – bő nyolcezerrel – kevesebb az egy évvel korábbinál. Tartós befektetési számlából (TBSZ) pedig már csak 313,4 ezret tartottak nyilván a nyár végén, ami hozzávetőleg 40 ezerrel – 11,2 százalékkal – volt kevesebb a 2018. augusztusinál. Ennek nyomán augusz­tusban összesen már csak valamivel több mint 420 ezer TBSZ-t és NYESZ-t vezettek a kisbefektetők a pénzügyi szolgáltatóknál, nagyjából 10 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbinál.

A számlákon tartott befektetések értéke viszont vegyesen alakult. A NYESZ-eken tartott pénz mennyisége 1,9 százalékkal, 468,2 milliárd forintra csökkent az augusztus végéig tartó tizenkét hónap alatt, a TBSZ-eknél viszont 4,7 százalékos éves bővülést mutatott ki az MNB, 2720,9 milliárdos állomány mellett. Így a NYESZ-eken és a TBSZ-eken összesen tartott megtakarítások értéke 3190 milliárd forint közelében mozgott a nyár végén, ami 3,7 százalékos növekedés 2018 augusztusához képest.

Az egyes pénzügyi szolgáltatók részesedése azonban nem sokat változott a konstrukcióknál, legalábbis ami a számlákon lévő pénz mennyiségét illeti. A TBSZ-eknél a hitelintézetek részesedése az egy évvel korábbinál kissé magasabb, 67,1 százalékos volt augusztus végén a felhalmozott vagyonon belül, miközben a befektetési szolgáltatók 31,8, a hitelintézeti fióktelepek pedig 1,1 százalékos szeletet adtak a portfólióból. A NYESZ-nél már jóval nagyobb, 78,7 százalékos volt a hitelintézetek részesedése a nyár végén, miközben a brókercégek a megtakarítások valamivel több, mint ötödét, a banki fióktelepek pedig a 0,7 százalékát kezelték.

A TBSZ-ek és NYESZ-ek számának zsugorodásában több tényező is szerepet játszhatott. A NYESZ-nél leginkább az lehetett a meghatározó, hogy sokan – elkerülendő az idő előtti feltöréssel járó adófizetési kötelezettséget – a pénzüket néhány év után TBSZ-be irányították át.

A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatják