A kínai cégektől mentesített tőzsdék egyelőre csak a befektetők rémálmaiban szerepelnek, valószínűleg a véget nem érő amerikai–kínai kereskedelmi háború egyik vaktöltényét lőtte el a Trump-adminisztráció a kiszivárogtatott információval, amely pénteken nem kis riadalmat keltett a parketten. Ezt látva, a pénzügyminisztérium azt a megnyugtatónak szánt kijelentést tette, hogy „jelen pillanatban” nincs terítéken a kínaiak tőzsdei tevékenységének blokkolása. A Reuters értesülései szerint a Nasdaq viszont már most arra készül, hogy megnehezítse a kisebb kínai vállalatok elsődleges részvénykibocsátását (IPO), egyrészt a követelmények jelentős szigorításával, másrészt az engedélyezési eljárás elhúzásával. A tőzsdeüzemeltetőnek abból lett elege, hogy az IPO-ra jelentkező kínai cégek papírjait kínaiak jegyzik le, amerikai intézményi befektetőknek csak morzsákat hagynak. Bevezetésük után is jellemzően alacsony marad a forgalmuk, tekintettel arra, hogy részvényeik a kevés kiválasztott befektető kezében összpontosulnak. Mindennaposak a likviditási gondok ezekkel a papírokkal. A Nasdaq viszont főként az amerikai nagybefektetők terepe, ha ők nem találnak maguknak megfelelő kínálatot, akkor odébb viszik a pénzüket. Negatív példaként az egyik kínai online gyógyszerkereskedőt említik: a 111 Inc. százmillió dolláros IPO-val jelentkezett tavaly, de a pakett, hogy, hogy nem, a vállalatvezetők közvetlen ismerőseinél landolt. Hasonló volt a helyzet az online szolgáltatásokat, termékeket kínáló Ruhnn Holdinggal, a Dogness állateledel-gyártóval vagy a Puxin kutatási-nevelési tanácsadóval. Több ilyen cég azért hozza Amerikába az IPO-ját, hogy kínai befektetői kiszállásukkor kemény valutát kaphassanak részvényeikért, s azért, mert az amerikai hátterük miatt könnyebben juthatnak odahaza finanszírozáshoz. A valós amerikai kötődéssel – helyi működés, helyi részvényesek és igazgatósági tagok stb. – nem rendelkező cégeket ezután nem engedik be a Nasdaqra, amelynek szóvivője szerint a kereskedési feltételek, a szigorúbb ellenőrzés előírása nem diszkriminatív, a tőzsdei jelenléttel járó játékszabályok betartása minden érintettnek kötelező. Az utóbbi másfél év 200 millió dollár alatti kínai IPO-inak utóélete elég siralmas: a cégek árfolyama átlagosan 38 százalékkal esett, miközben amerikai társaiknál 13,9 százalékos emelkedést mért a Dealogic. A szigort most a Nasdaq felé tartó kínai cégek tapasztalhatják meg. Közülük a táplálékkiegészítőket gyártó Happiness Biotech minimum 30 százalékos amerikai befektetői részvételt ígér, a China Xiangtai Food sertésfeldolgozó pedig két amerikait ültetett az igazgatóságába, hogy megfeleljen a követelményeknek. Az utóbbi a legolcsóbb és legnépszerűbb megoldás, kérdés, meddig lehet vele trükközni.
Koccintás Hongkongban
A globális piacvezető AB InBev sörgyártó ázsiai leányvállalata, a Budweiser APAC 6,3 százalékos erősödéssel kezdte meg tegnap tőzsdei pályafutását Hongkongban, nem zavartatva az épp zajló utcai tüntetésektől. Az Uber 8,1 milliárd dolláros áprilisi startja óta ez volt az idei második legnagyobb IPO, és 5 milliárd dollárt hozott az AB InBevnek. Hongkongban egymást követik az egymilliárd dollár körüli IPO-k, ám az Alibaba a politikai helyzetre hivatkozva még mindig halasztja a 15 milliárd dolláros kibocsátását.
A kisebb kínai IPO-k átlagosan 38 százalékkal estek
Az IPO-ra jelentkező kínai cégek papírjait kínaiak jegyzik le a vádak szerint
