BUX 39,501.86
+0.23%
BUMIX 3,786.12
-0.24%
-0.40%
OTP 8,418
+0.21%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+0.29%
0.00%
ZWACK 18,400
+0.55%
0.00%
ANY 1,585
+0.32%
RABA 1,100
-2.65%
0.00%
-1.06%
+3.27%
-1.87%
-1.50%
-1.78%
-0.14%
0.00%
+1.61%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,912
-0.48%
DELTA 38.95
-2.26%
ALTEO 2,400
+4.80%
0.00%
-1.09%
EHEP 1,315
-4.01%
+3.48%
-1.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.38%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
-3.80%
+0.76%
-7.59%
-0.63%
+1.01%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,700
0.00%
+2.67%
NAP 1,260
-1.41%
0.00%
-10.53%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Aggodalomra ad okot az élelmiszerárak globális növekedése

Ázsia két legnagyobb fejlődő gazdasága komoly áremelkedéssel néz szembe, ami az alapvető élelmiszereket illeti – írja a Bloomberg. Kínában a sertéstermékek, míg Indiában a hagyma ára szabadult el – ezek pedig központi szerepet játszanak a fogyasztók értendjében. Törökországban és Nigériában az ellátási problémák növelik a költségeket, miközben az ENSZ adatai szerint az elmúlt két évet vizsgálva idén októberben nőttek a leggyorsabban az élelmiszerárak.

Rohamosan nőnek az élelmiszerárak a világ feltörekvő piacain, ezt pedig a szegényebb fogyasztók sínylik meg. Bár a gazdasági növekedés globálisan lassul, a központi bankok továbbra is a fellendülésre összpontosítanak, és az áremelkedés ellenére továbbra is lazító politikát folytatnak – írja a Bloomberg.

A gazdasági portál fogyasztói árindexe szerint az infláció továbbra is rekordalacsony a feltörekvő piacokon.

Nem foglalkoznak az élelmiszer-drágulással, ami maroknyi termékre koncentrálódik, és nem szokványos tényezők irányítják

– mondta Taimur Baig, a szingapúri DBS Bank ügyvezető igazgatója és vezető közgazdásza. Úgy vélik, hogy

a laza monetáris és fiskális politika 2020-ban is megmarad.

Az ársokk reális fenyegetés. Japán közgazdászok a magasabb élelmiszerköltségek három lehetséges kiváltó tényezőjére figyelmeztettek:

  • az időjárással kapcsolatos hatásokra,
  • a magas olajárakra
  • és a dollár erőteljes leértékelődésére.
  • Úgy látják, hogy a feltörekvő és a kevésbé fejlett piacok vannak a legnagyobb veszélyben, mivel az ilyen országokban az élelmiszer-költségek a fogyasztói jövedelem nagyobb hányadát teszik ki.

    Fotó: AFP

    Kulcskérdés lesz, hogy a hosszú távú inflációs várakozások felhajtóerőként hatnak-e a bérekre, valamint a maginflációra

    – véli Sonal Varma, a japán Namura Holding vezető közgazdásza.

    Nagy dilemma a központi bankok számára az ellátóoldalon megjelenő élelmiszerár-emelkedés, miközben a gazdasági növekedés világszerte csökkenő tendenciát mutat

    – húzta alá Varma. „A kérdés, hogy szerintük ez átmeneti, vagy tartós állapot” – tette hozzá.

    Nézzük meg, hogy ez a jelenség, hogy hat a legfontosabb feltörekvő piacaira.

    Kína

    A sertéspestis ellen nagy volumenű tenyésztéssel védekeztek, ennek hatására a sertéshús ára októberben megduplázódott, 3,8 százalékra felnyomva a fogyasztói inflációs szintet, ami a legmagasabb 2012 januárja óta. A közgazdászok arra számítanak, hogy januárra 5-6 százalék körülire is felkúszhat az infláció. Ez akadályozhatja a központi bank monetáris lazításra és gazdasági növekedésre irányuló törekvéseit a kereskedelmi háború és az alacsony belső kereslet közepette.

    A sertéspestis a határokon is átível. A szomszédos Vietnamban közel hatmillió sertést kellett levágni a betegség terjedésének megakadályozása érdekében.

    A hatás még nem jelent meg az ország fogyasztói árindexében – részben azért mert a magas élelmiszerárak eltorzították a statisztikai adatokat –, de az elkövetkező hónapokban valószínűleg éreztetni fogja hatását

    – véli Alex Holmes, a szingapúri Capital Economics közgazdásza. Ipari szereplők szerint novemberben az élő sertés ára 30 százalékkal fogja meghaladni az egy évvel ezelőtti árszintet.

    India

    Indiában a hagymáért kell sokkal többet fizetni, ez pedig társadalmi nyugtalanságot váltott ki az elmúlt években. A zöldségárak 26 százalékos növekedése odáig vezetett, hogy 15 hónapja először az infláció meghaladja a Tartalékbank 4 százalékos küszöbértékét – ez pedig szembemegy a központi bank növekedés ösztönzésére irányuló lazító politikájával. A péntekre várt adatok szerint India GPD-je 4,5 százalékkal növekszik a július-szeptember időszakban, ami 2013 eleje óta a leglassabb növekedés – írja a Bloomberg közgazdászok felmérésre hivatkozva.

    Fotó: AFP

    A portál legfrissebb felmérése azt mutatja, hogy

    a fogyasztói árak várhatóan 4,8 százalékon tetőznek.

    Törökország

    A törököknél az élelmiszer infláció 30 százalék körül mozgott 2019 első negyedévében, és az év további részében is 15 százalék fölött maradt – köszönhetően a 2018 augusztusi devizaválságnak, amihez az ellátási problémák is hozzájöttek. A kormány úgy döntött, hogy közvetlenül a termelőktől vásárolja meg a termékeket, amelyeket aztán a városokban értékesít. Recep Tayyip Erdogan török elnök egyenesen árulóknak és terroristáknak nevezte azokat a kiskereskedőket, akik az árakat manipulálják.

    A száraz időjárás hátráltatta a gabonatermelést, ami az ellátás akadozásához vezethet a következő évben.

    A török jegybank 2020 végére 11 százalékos inflációval számol.

    Afrika

    Az aszály Afrikában is gondot okoz, néhány dél-afrikai országban a száraz időjárás korlátozta az élelmiszer-termelést.

    Zambiában a kukoricatermesztés költségeinek, valamint az élelmiszerárak növekedése hároméves csúcsra repítette az inflációt, míg Zimbabwében közel 50 százalékos volt a havi élelmiszerinfláció.

    Nigériában az importrizs ára 7,3 százalékkal emelkedett augusztus óta, miután az elnök elrendelte a határok lezárását, részben az élelmiszercsempészet elterjedése miatt.

    Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
    Kapcsolódó cikkek