Cél alatt maradhatott a hazai infláció

A Magyar Logisztikai Beszerzési és Készletezési Társaság közzéteszi a beszer­zésimenedzser-index (BMI) októberi értékét. A szezonálisan kiigazított szeptemberi érték 51,8 pont volt, ami alatta maradt az augusztusi 52,6 pontnak, és az elmúlt három évben csak egyszer, 2019 júliusában volt alacsonyabb, 51,2 pont. Szerdán közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a szeptemberi kiskereskedelmi forgalom adatait. Augusztusban a kiskereskedelmi üzletek forgalma a nyers adat szerint 5,3, naptárhatástól megtisztítva 5,8 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. Szintén szerdán publikálja a KSH az első három negyedév lakásépítési, építési engedélyezési statisztikáit. A Pénzügyminisztérium pénteken közli az államháztartás központi alrendszerének október végi helyzetéről szóló gyorstájékoztatóját, és aznap jelenik meg az ipari termelés szeptemberi alakulásának első becslése is, ám a piacok előreláthatóan a statisztikai hivataltól érkező októberi inflációs adatra figyelnek majd.

Eppich Győző, az OTP Bank makrogazdasági elemzője szerint októberben is a 3 százalékos jegybanki inflációs cél alatt maradhatott az árnövekedés üteme. A szezonális élelmiszerek – elsősorban a burgonya – esetében folytatódhatott az árcsökkenés, és az üzemanyagok inflációs hatása is tovább gyengülhetett az elmúlt hónaphoz viszonyítva. A szakértő szerint azonban az infláció nem marad sokáig a cél alatt, elsősorban bázishatások miatt, az év végén-jövő év elején átmenetileg ismét 3 százalék feletti indexeket láthatunk majd. Legfrissebb inflációs jelentésében a jegybank is hasonló lefutásra számít, ezért ha a következő hónapokban valóban 3 százalék fölé emelkedne a pénzromlás üteme, az nem okozna meglepetést a jegybanki döntéshozók számára, ezért Eppich Győző szerint a monetáris politikában sem számíthatunk irányváltásra.

A nemzetközi porondon a következő napokban ipari termelési és exportadatok érkeznek Németországból, valamint bizalmi indexek az euróövezetből.

Az elmúlt időszakban az euró­övezet gyenge teljesítményéért elsősorban a német gazdaság lassulása volt a felelős. A német növekedés a 2017-es 2,5 százalékról 2018-ra 1,5 százalékra lassult, idén azonban csupán 0,5 százalék körüli lehet az éves növekedés üteme, de az sem elképzelhetetlen, hogy végül technikai recesszióba (két negyedéven át tartó zsugorodás) kerül az euróövezet legnagyobb gazdasága – véli Módos Dániel, a OTP Bank makrogazdasági elemzője.

Bár 2018 elejétől a lassulás széles bázisú volt, azonban az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború eszkalálódása óta kettősség jellemzi a német gazdaságot. A belföldi szektorok (kiskereskedelem, építőipar) elfogadhatóan teljesítenek, azonban a feldolgozóipar és az export csökkenése miatt nagyon alacsony szinten ragadt a növekedés, és a várakozások szerint a közeljövőben tovább csökkenhet. A romló német exportteljesítmény mellett pedig az euróövezet növekedése is alacsonyan ragadt. Ráadásul a legfrissebb inflációs adatok az inflációs dinamika további lassulásáról tettek tanúbizonyságot, így a várakozások szerint az Európai Központi Bank új elnökén már erős lesz a nyomás, hogy tovább lazítsa a monetáris kondíciókat – tette hozzá a szakértő.

Idén

0,5

százalékra lassulhat

a német növekedés