Látványos változást hozott a lakossági hitelpiacon a július elejétől elérhető babaváró kölcsön. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint július eleje és szeptember vége között 277,3 milliárd forint értékben kötöttek szerződéseket a pénzügyi szolgáltatók a támogatott konstrukcióra vonatkozóan, amelyből csaknem 98 milliárd a szeptemberi hónapra jutott. A szerződött összeg legnagyobb részét pedig folyósították is, így a harmadik negyedév végén már meghaladta a 271 milliárd forintot a babaváró állománya.
Az új konstrukció feltűnésének hatásai a lakossági hitelpiac minden területén tükröződnek. Érthető módon az új fogyasztásihitel-szerződéseknél a leglátványosabb a változás, hiszen a babaváró hitelt itt (az áruvásárlási és egyéb hiteleknél) tartja nyilván a jegybanki statisztika. Ennek nyomán a fogyasztási hiteleknél 2019 első kilenc hónapjában 972,2 milliárd forintnak megfelelő új szerződést mutatott ki – a folyószámlahiteleket nem számítva – az MNB, ez majdnem pontosan a duplája az egy évvel korábbinak. A lakáshiteleknél viszont – éppen a babaváró konstrukció feltűnése miatt – már jóval szerényebb a bővülés: itt az első kilenchavi, 677,3 milliárdos szerződéses összeg 5,4 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Figyelemre méltó, hogy a jól látható lassulás ellenére a szeptemberi hónap egyáltalán nem alakult rosszul a lakáshitelpiacon: az akkor regisztrált, 76,3 milliárdos új mennyiség több mint hétmilliárd forinttal magasabb az egy hónappal korábbinál.
Ami az egyes fogyasztásihitel-konstrukciókat illeti, nem meglepő módon a már említett áruvásárlási és egyéb hiteleknél volt igazán robusztus a növekedés: az új szerződések értéke megközelítette a 443 milliárd forintot az első három negyedévben, miközben 2018 szeptemberében még alig több, mint 50 milliárd forintnál járt a piac. A fogyasztási hitelek közül a személyi kölcsönöket érdemes még kiemelni, ahol éves összevetésben még mindig igen szép, több mint 25 százalékos az emelkedés, 431 milliárd forintos szerződéses összeggel.
Az állami támogatás mellett nyújtott szabad felhasználású konstrukció megjelenése jól tükröződik az MNB által kimutatott állományi adatokon is. A lakossági hitelek állománya a szeptember végéig tartó egy év alatt 12,8 százalékkal, 6839,8 milliárd forintra emelkedett. A gyors ütemű bővülés – ugyancsak nem meglepő módon – itt is a fogyasztási hiteleknek köszönhető, állományuk 19 százalékkal, 2792,2 milliárd forintra ugrott. A lakáshiteleknél sincs ok panaszra, hiszen a szeptemberi 3557,7 milliárdos állomány 9,1 százalékos éves emelkedést tükröz.
