Indokolni kell a magas vezetői juttatásokat
A jövő évtől javadalmazási politikát kell készíteniük a tőzsdei társaságoknak
– hangzott el a Kapolyi Ügyvédi Iroda tegnapi rendezvényén. Ebben a vezetők juttatási csomagját kell ismertetni, valamint megfogalmazni, hogy a menedzsment javadalmazása hogyan járul hozzá a társaság üzleti stratégiájához, hosszú távú érdekeihez és fenntarthatóságához.
Szalay Rita, a Budapesti Értéktőzsde kibocsátói igazgatóságának igazgatója szerint a friss hazai szabályozás legfontosabb hozadéka, hogy kiterjeszti a javadalmazási szempontok rögzítését a vezérigazgatókra és helyetteseikre is. Ráadásul – a korábbi felelős társaságirányítási ajánlásokkal szemben –
kötelező érvénnyel, részletesebben kell prezentálni a menedzsment javadalmazását. A befektetők erről a közgyűlésen véleménynyilvánító jelleggel szavazhatnak, bár vétójogot nem kapnak a részvényesek. Az előírások betartását a cégbíróság ellenőrzi.
A törvény új feladatot ró az eszközkezelőkre és az intézményi befektetőkre is, akiket a következő évtől szerepvállalási politika megfogalmazására köteleznek a közvetlen részvénybefektetéseik esetén. Ebben a tulajdonosi joggyakorlás elveit kell bemutatniuk, a többi között a közgyűléseken való részvételre és az azokon való szavazásokra, valamint a más részvényesekkel történő együttműködésükre vonatkozóan.
A Kapolyi Ügyvédi Iroda és a Frontpage Communications piaci szereplőket kérdezett arról, hogyan lehetne ösztönözni a hosszú távú befektetéseket. A válaszadók körében a hazai konstrukciók közül a Magyar Állampapír Plusz és az inflációkövető államkötvény megítélése a legkedvezőbb, a nyugdíj- és egészségpénztárak, valamint az életbiztosítás viszont nem elég vonzó a hosszabb távú megtakarítást tervezőknek. A piaci vélemények szerint a tőzsdei megtakarításokat a cégek eredményei mellett állami ösztönzőkkel lehetne népszerűbbé tenni.
a Magyar Állampapír Plusz megítélése a legkedvezőbb
