A horvát kormány kérésére megkezdődhet az INA átvilágítása, miután az olajtársaság menedzsmentje múlt héten hozzájárult a vállalat felülvizsgálatához, a horvát állam ezzel egy lépéssel közelebb kerülhet a Mol 49 százalékos részesedésének visszavásárlásához. A horvát kormány még 2017 decemberében kért be ajánlatokat tanácsadó cégektől az INA felülvizsgálatára, tavaly tavasszal pedig a Morgan Stanley, az Intesa Sanpaolo Group és a Privredna banka Zagreb konzorciumot választotta ki a feladatra, szerződést azonban egyikkel sem kötött. Augusztusban végül az amerikai Lazard befektetési bankra esett a kabinet választása, amely 9 millió euróért végezheti el a szakértői értékbecslést.
Tomislav Coric horvát energiaügyi miniszter augusztusban úgy nyilatkozott, az átvizsgálást fél év alatt szeretnék lezárni, és már 2020 első negyedévében tárgyalóasztalhoz ülnének a magyar féllel. A horvát kabinet sikeres kivásárlás esetén nem tartaná magánál az INA-részvényeket, hanem új stratégiai partnernek adná tovább az olajcégben meglévő részesedését.
A Mol a 2000-es években két részletben mintegy 1,8 milliárd dollárért jutott hozzá az INA csaknem 50 százalékos tulajdonrészéhez, de várhatóan a horvát kormány vételi ajánlata sem lesz ennél jóval magasabb.
A tegnapi részvényárfolyam alapján az INA piaci kapitalizációja 4,7 milliárd dollár, ebből a Mol 49 százalékos pakettje 2,3 milliárd dollárt érhet. A tőkepiaci árazás ebben az esetben nem tekinthető mérvadónak, hiszen az olajcég részvényei csak igen kis részben forognak közkézen. Az értékelést nehezíti az is, hogy a 44,8 százalékot tulajdonló horvát állam a szabályozással – például a gázátvételi ár meghatározásán keresztül – nagymértékben befolyásolni tudja a részesedés értékét – mutatott rá Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője.
Reálisabb képet fest az EV/EBITDA-mutató, amely azt mutatja meg, hogy a cégérték hányszorosan haladja meg a társaság által megtermelt kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredményt. Pletser szerint a szektort átlagosan 5,3-es EV/EBITDA-mutató jellemzi, a horvát olajtársaság idei egész évi tisztított eredménye pedig durván 2,8 milliárd kuna lehet. Ebből 11,8 milliárd kuna cégérték adódik, a Mol részvénycsomagja ebből mintegy 5,8 milliárd kuna, azaz 860 millió dollár lehet az Erste elemzőjének kalkulációja szerint. Ehhez azonban még érdemes 25-50 százalékos felárat számolni, mivel a magyar energetikai vállalat kontrolljogot biztosító részesedéséről mondana le.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy a horvátoknak ezenkívül még mintegy fél-egymilliárd dolláros kompenzációt kell majd fizetniük a Molnak a meghiúsult privatizációs szerződés miatt, a washingtoni döntőbíróságon folyó per valószínűsíthető ítélete nyomán. Mindent egybevetve tehát 1,5-2 milliárd dolláros vételár tűnik reálisnak az Erste szakértője szerint, de elképzelhető, hogy a Molnak valamennyit engednie kell az ajánlatból. Az elemző szerint a Mol – megfelelő ajánlat esetén – valószínűleg hajlana is a megegyezésre, mert nem bánná, ha megszabadulhatna a finomítói szegmensben eddig veszteséget termelő társaságról.
Mol–INA-kronológia
• 2003: A Mol tulajdonába került az INA egy részvénnyel több mint 25 százaléka.
• 2008: A Mol a horvát energiacég legnagyobb, 47,15 százalékos tulajdonosává vált.
• 2010: A horvát parlament az ellenzék kezdeményezésére vizsgálni kezdte a privatizációt.
• 2011: Ivo Sanadert megvádolták, hogy közvetlenül a Mol vezetőjétől kapott kenőpénzt.
• 2013: Megállapodást készítettek elő az INA növekedési stratégiájának megvalósításáról.
• 2013: A Mol nemzetközi választott bírósági eljárást kezdeményezett a horvát kormány ellen.
• 2016: A Mol értékesítette az Energopetrolban lévő kisebbségi részesedését az INA-nak.
• 2018: Fasimon Sándor, a Mol korábbi ügyvezető igazgatója lett az INA igazgatóságának elnöke.
