BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Bátrabbá váltak az európai befektetők

Szeptemberben ismét megkedvelték a részvényalapokat a kontinens megtakarítói. Itthon a MÁP Plusz elszívó hatásával az ideinél kevésbé intenzíven, de továbbra is számolniuk kell az alapkezelőknek.

Hét hónap folyamatos tőkekivonás után szeptemberben újra pozitív tőkeáramlás jellemezte a részvényalapokat az Európai Alap- és Vagyonkezelők Szövetségének (EFAMA) friss statisztikái szerint. A 29 európai alapkezelői szövetséget tömörítő szervezet szeptemberi összesítése szerint 2,7 milliárd euró friss forrás érkezett a tőkepiaci alapokba, ami ugyan szerény bővülésről árulkodik, az előző havi 17 milliárd

eurós kiáramláshoz képest viszont egyértelműen pozitív fejlemény. Az idei év egészében ugyanis kevésbé népszerűek a részvényekbe fektető európai alapok, a megtakarítók kilenc hónap alatt 85 milliárd euró értékben váltottak vissza a tőkepiaci alapjaikból.

„Az európai részvények gyengébb idei teljesítménye a hatékonysági és versenyképességi tulajdonságok mellett a kevésbé erős makrogazdasági adottságokkal ma­gyarázható, amelyek a vállalati fundamentumokban is megmutatkoznak, csökkentve az európai részvények attraktivitását. Az euró­pai vállalatokra nem jellemző az USA vállalati szférájában divatos sajátrészvény-visszavásárlás, ami a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben kiváló eszköz a részvényérték maximalizálására” – magyarázta lapunknak Miklós Csaba, a Diófa Alapkezelő portfóliómenedzsere.

A kockázatvállalási kedv ősz eleji élénkülését jelzi azonban, hogy a legbiztonságosabb eszközosztálynak tekintett pénzpiaci befektetéseikből szeptemberben csaknem húszmilliárd eurót vontak ki Európa-szerte, míg egy hónappal korábban még a legnépszerűbb eszköznek számított, és 44 milliárd eurónyi forrást vonzott magához ez a szegmens. Csökkent a kötvényalapok iránti kereslet is, az augusztusi 30 milliárd euróhoz képest harmadával kevesebb pénzt helyeztek ide a befektetők.

Az európai befektetési alapokba 25 milliárd euró friss tőke érkezett szeptemberben, csökkent tehát a megtakarítók nyári lendülete, akik júliusban még 95 milliárd, augusztusban pedig 69 milliárd euró­ért vásároltak befektetési jegyeket. A teljes kezelt vagyon egy hónap alatt 1,4 százalékkal nőtt, így a hónap végén 17 223 milliárd

eurót tett ki. Az év háromnegyedében 347 milliárd euróval gyarapodott a portfóliómenedzserek kezelése alá tartozó tőkeállomány, ami 2 százalékos növekedésnek felel meg.

Az európaiak kockázati étvágya az idén ezzel együtt sem túl nagy, ezt jelzi, hogy továbbra is a kötvényalapok a legnépszerűbbek, ezekbe az eszközökbe majdnem háromszor annyi pénz érkezett kilenc hónap alatt, mint a részvényeket tartalmazó portfóliókba. Emellett az alacsony rizikójúnak tekintett pénzpiaci alapok is jelentős volumenű, csaknem 70 milliárd euró tőkét szívtak magukba.

Ezzel szemben itthon kilenc hónap alatt 274 milliárd forintot váltottak vissza a befektetők a Bamosz statisztikái szerint, a teljes kezelt vagyon pedig a hozamokkal 1 százalékkal nőtt kilenc hónap alatt. A hazai tőkekivonás mögött főként a júniustól elérhető MÁP Plusz állhat, amely az alapoktól az államkötvény felé tolja a lakossági megtakarításokat. Miklós Csaba szerint a szuperállampapír elszívó hatásával valószínűleg a jövőben is számolni kell, de várhatóan kevésbé lesz intenzív, mint a bevezetését követő hónapokban.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.