BUX 50,961.25
-2.68%
BUMIX 4,273.42
-0.99%
CETOP20 2,251.73
-3.61%
OTP 17,135
-4.62%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
-4.38%
-0.26%
-1.21%
ZWACK 16,500
-0.60%
0.00%
ANY 1,530
-0.65%
RABA 1,365
-1.80%
-2.18%
-1.63%
+2.72%
+1.57%
-1.79%
+6.33%
-0.47%
-1.52%
-1.71%
OTT1 149.2
0.00%
-2.07%
MOL 2,450
-0.97%
+2.33%
ALTEO 1,750
-1.13%
0.00%
+0.84%
EHEP 1,670
-5.92%
0.00%
-3.08%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+2.20%
-0.12%
+4.93%
0.00%
SunDell 39,000
0.00%
-4.84%
-2.22%
-2.87%
0.00%
+0.51%
-1.47%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Támogatással ösztönzi az állam a nyugdíjbiztosítást

Aki most kezdi a megtakarítást, és már az idei évre is szeretne hozzájutni az akár 130 ezer forint állami támogatáshoz, annak év végéig kell megkötnie a szerződést.

A magyarok többsége már tudja, hogy idős korában nem hagyatkozhat majd csak az állami nyugdíjra, ugyanis ez sokaknak már ma sem elég a megélhetéshez, de 10-15 éven belül még nehezebb lesz a helyzet – közölte az UNION Biztosító.

Ezért annak, aki nem szeretné, hogy nyugdíjasként jelentősen csökkenjen az életszínvonala, muszáj félretennie az aktív éveiben. A nyugdíjcélú előtakarékossági megoldások közül az egyik legnépszerűbb a nyugdíjbiztosítás.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a nyugdíjbiztosításba befizetett összegek 20 százalékát levonhatjuk az SZJA-ként befizetett adónkból.

Ez az adókedvezmény maximum 130 ezer forint lehet évente, ami 650 ezer forint megtakarításával érhető el. Így ha valaki például 40 éves korától a nyugdíjba vonulásáig félreteszi ezt a pénzt, már csak az állami támogatással is több millió forinthoz jut majd hozzá.

Akinek viszont még nincs nyugdíjbiztosítása, de már az idei évre is szeretne hozzájutni az akár 130 ezer forint állami támogatáshoz, annak december 31-ig kell megkötnie a szerződést, illetve befizetnie a megtakarítani kívánt összeget. Aki pedig már rendelkezik nyugdíjbiztosítással, az az eddigi befizetéseit eseti befizetésekkel is kiegészítheti, hogy növelje az adókedvezményét – hívja fel a figyelmet az UNION Biztosító.

Persze sokan vannak itthon, akik nem tudják kihasználni a 130 ezer forintos adójóváírást – hiába van akár jelentős jövedelmük is –, például a katás vállalkozók vagy a külföldön dolgozók, akik nem fizetnek jelentős SZJA-t.

Ők sem bukják el feltétlenül az évi 130 ezer forintos állami támogatást, a nyugdíjbiztosítások esetében ugyanis a biztosított (aki majd a nyugdíjat kapja) és a szerződő (azaz a díjat fizető) személye eltérhet. Ha tehát valakinek nincs SZJA-köteles jövedelme, de valamelyik családtagjának van, fizetheti helyette a családtag is a nyugdíjbiztosítást, így ki tudják használni az adójóváírást.

Ennyi jön ki havi 25 ezerből

Ha például egy 40 éves férfi 25 éven át 25 ezer forintot tesz félre havonta (azaz összesen 7,5 millió forintot befizet egy nyugdíjbiztosításba), akkor 4 százalékos átlagos hozam mellett nyugdíjba vonulásakor 12,9 millió forintot kaphat kézhez

– olvasható a közleményben.

Fotó: Shutterstock

Aki nyugdíjbiztosítást kötne, két típus közül választhat. Az úgynevezett klasszikus nyugdíjbiztosítások egy törvényileg előre meghatározott hozamot garantálnak (persze a befektetett összeg megőrzésén túl), ez a hozam azonban nem túl magas, jelenleg 2 százalék körül van. Viszont, ha a különböző befektetésekkel a biztosító ennél több hozamot ér el, annak a 80-100 százaléka is az ügyfél markát üti.

A befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítások azoknak jelenthetnek jó megoldást, akiknek hosszabb idejük, 15-20, vagy akár 30 évük is van még a nyugdíjba vonulásig. Ezek – szemben a klasszikus nyugdíjbiztosítással – nem garantálják a hozamot, viszont a jelenlegi, szinte nulla közeli banki kamatoknál sokkal magasabb hozamot is fizethetnek, persze ez csak magasabb kockázat vállalása mellett lehetséges.

Az egyes nyugdíjbiztosítások költségei természetesen eltérőek, viszont az egységes teljes költség mutató (TKM) alapján összehasonlíthatók a díjaik, amelyeket például a MABISZ oldalán is ellenőrizhetünk, mielőtt megkötjük a biztosítást.

Kapcsolódó cikkek