Jó befektetésnek bizonyult a magyar részvénypiac a mögöttünk hagyott évtizedben. A BUX index 2010 és 2019 között megduplázta az értékét, ez tízéves távlatban csaknem 8 százalékos évesített hozam. A hazai tőzsdemutató a tízes évek első felében nagyobb esések mellett csak szerény, a veszteségeket részben enyhítő eredményeket tudott felmutatni, 2015-től viszont bőségesen jutalmazta a tőkepiaci befektetőket, és a 2018-as stagnálás kivételével minden évben két számjegyű hozamot ért el. A magyar részvénypiac koncentráltsága nem sokat változott, 2009-ben a négy blue chip adta a teljes részvényforgalom 96 százalékát, és tíz évvel később is 88 százalékos arányt hasított ki a kereskedésből. A pesti parkett számottevően szűkült, a tavalyi 2575 milliárd forintos részvényforgalom szinte pontosan a fele a 2009-es volumennek.
A sztárrészvény tavaly az OTP volt, csaknem 37 százalékos hozamot szállított a részvényeseknek, akik a múlt hónapban történelmi csúcsot is ünnepelhettek. A bankpapírt tíz éve portfóliójukba emelő befektetők öröme ennél is jóval nagyobb lehet, ők ugyanis 180 százalék feletti nyereséget realizálhattak az árazását csaknem megtriplázó pénzintézet papírjain. A gazdasági ciklusoknak kevésbé kitett Richter ezalatt másfélszeresére növelte részvényeinek árfolyamát. Az 50 százalékos hozamhoz a hullámzó árfolyam miatt azonban nagyon kellett az elmúlt hónapok meredek ralija is, amely mintegy 1700 forintot tett hozzá a 2009 végétől elért 2125 forintos emelkedéshez. A Mol befektetői csalódottan emésztgethetik a tavalyi évet, az erős negyedéves eredmények és jókora nagyberuházások ellenére az olajcég részvényei 4,5 százalékkal csúsztak lejjebb. A mögöttünk hagyott évtized mérlege kedvezőbb, bár a 38 százalékos hozammal sem lehetnek igazán elégedettek a hosszú távra olajpapírba fektetők. Az évesített hozam ugyanis az elmúlt tíz év átlagos inflációjával vetekszik. A négy blue chip közül a Magyar Telekom részvényesei jártak a legrosszabbul: a papír árfolyama csaknem 40 százalékot zakózott 2009 végétől. A távközlési cég osztaléka miatt is lehet hiányérzetük a befektetőknek, mivel az évente kifizetett juttatás az árfolyam csökkenését meghaladó mértékben zsugorodott. A 2000-es években jellemzően 70 forint feletti részvényenkénti 2010 után előbb 50 forintra esett, majd pár évig el is maradt, az utóbbi három évben pedig 25 forinttal kellett beérniük a részvényeseknek.
Az évtized legjobb hazai részvénybefektetése a 4iG volt, amely 16-szorosára növelte értékét. Az egyedülálló rali mögött nem egyetlen cég áll, 2009-ben még FreeSoft néven kereskedtek az IT-cég papírjaival. Az évek során több informatikai társaság is a vállalatcsoportba olvadt, és a társaság tulajdonosi szerkezete is átalakult. Ugyancsak kiugró hozamra tehetett szert, akit a pénzügyi világválság sem riasztott el attól, hogy ingatlancégbe fektesse a megtakarítását. A Graphisoft Park 535, a BIF pedig 318 százalékos hozammal hálálta meg a bizalmat. Megtöbbszörözhették pénzüket az Opus és a Kulcs-Soft részvényesei is, igaz, az előbbi Phylaxia 1912. Holding néven a maitól lényegesen eltérő profilt képviselt.
A csaknem két tucat, már 2009-ben is tőzsdén jegyzett magyar vállalat közül mindössze hat zárta csökkenő részvényárfolyammal az évtizedet. Az Enefi végig pozícióban maradt részvényesei azzal szembesülhettek, hogy befektetésük értéke tizedére zsugorodott. Hasonló mértékben apadt az Est Media-tulajdonosok részvényesi értéke is, a nagy vesztesek sorába tartozik még a Takarék Jelzálogbank a 60 százalék körüli leértékelődésével.
