Több sebből is vérzik az acélipar

A Vale bányatársaság brazíliai zagytározójának 2019. január 25-i, 270 halálos áldozatot követelő gátszakadása miatt leállított vasérctermelés drasztikusan csökkentette a kínálatot, és hasonló következményük volt az ausztráliai ciklonoknak is, s ezt a két sokkhatást a piac egész évben képtelen volt feldolgozni. Ezzel párhuzamosan a globális gazdasági lassulás és az autóipari kereslet csökkenése az acél iránti keresletet is visszavetette, ami világszerte létszámcsökkentésre, átszervezésre kényszerítette az acélipari szereplőket. Az idei év is rosszul indul a gyártóknak, a Thyssenkrupp részvénye csütörtökön 11,15 eurós árfolyammal közel járt a tavaly augusztusi mélyponthoz, és a Tata Steel is csak minimálisan tudott erősödni. A piacot ezúttal is két külső hatás tartja nyomás alatt. Egyrészt még nem látni a kínai koronavírus terjedésének konkrét hatásait, de a befektetők már hasonló alapanyagár-zuhanásra készülnek, mint amit a SARS-járvány idején láthattunk 2003-ban. Másrészt a piacvezető BHP Billiton figyelmeztetett, hogy az acélgyártáshoz szükséges kokszolható szén bányászatát az ausztrál bozóttüzek okozta füst hátráltatja. A vállalat igyekezett megnyugtatni a piacokat, hogy emiatt azért a hosszú távú kínálat nincs veszélyben. Az európai feldolgozóiparnak rossz pillanatban érkezett Brüsszel múlt heti rendelkezése is, amellyel a Kínából, Tajvanról és Indonéziából érkező síkhengerelt acél árazásának vizsgálatát írják elő. Ha az Európai Bizottság bizonyítva látja a bekerülési költség alatti dömpingárazás vádját, akkor a büntetőintézkedések bejelentése elkerülhetetlen az április 12-én esedékes döntés után.

Az acélipari szereplők ott igyekeznek behozni a hátrányt, ahol csak tudják. Kína második legnagyobb acélgyártója, az HBIS szerdán tette közzé, hogy 200 millió jüan (29 millió dollár) értékben kötött vasércszállítási szerződést a Vale brazil kirendeltségével. A hír elsikkadna, ha a hitelleveleket az iparágban szokásos dollárban bocsátották volna ki, de az HBIS minden valószínűség szerint a jüan erősödésére számít, szerinte az amerikai–kínai kereskedelmi megállapodás első fázisában Kína gyakorlatilag feladta a devizája mesterséges gyengítését. A távol-keleti ország a világ legnagyobb vasércfelhasználójaként már régóta igyekszik az alapanyag árát befolyásolni, ebbe az irányba mutat az első jüanban kötött szerződés, amelyet az HBIS szerint újabbak követnek majd.

A csökkenő profitmarzsokkal évek óta szembesülő acélgyártók világszerte megoldásokat keresnek. Dél-Amerikában sorra jelentik be kényszerű áremeléseiket, így a brazil Usiminas például márciustól 10 százalékkal drágítja termékeit, ha a dollár továbbra is erős marad a brazil reállal szemben. Több helyi gyártó januárban már jelzett egyszer egy 10 százalékos emelést, s az elemzők szerint a versenytársak a Companhia Siderúrgica Nacional vezetésével követik majd a tőzsdén egyébként az áremelés bejelentése óta megtáltosodott Usiminast.

Európában akadályba ütközik a drágítás, hiszen az évek óta hatékonysági problémákkal küzdő, a konszolidálódás útján bukdácsoló iparágat az autóipar tartós visszaesése különösen érzékenyen érinti. A British Steel (BS) megmentése kapcsán a hét végén kiderült, hogy ha a kínai Jingye valóban megvásárolhatja jelképesnek számító 50 millió fontért a tavaly júniusban csődbe ment gyártót, akkor további 500 munkavállalót bocsátanak el. Tavaly június óta a BS finanszírozása naponta egymillió fontjukba kerül a brit adófizetőknek. A német Thyssenkrupp is átalakítások előtt áll, s február közepén talán nyertest is hirdethet a 15 milliárd euró értékű liftüzletágának megvételére jelentkező három konzorcium közül.