A Robinson-részvények közül kell szemezgetni

Az amerikai pénz- és tőkepiacok különböző szegmensei a közelmúltig lényegében eltérően értékelték a Covid–19 koronavírus terjedésének hatásait. Miközben a tízéves amerikai államkötvény hozama mindenkori mélypontja közelébe esett vissza, addig a részvénypiac az első amerikai, New York-i fertőzések bejelentése után gyorsan magához tért, és azóta szinte napról napra új történelmi csúcsokat ért el. A múlt héten azonban eljött az igazság pillanata: az amerikai részvénypiacok is hirtelen déli irányba vettek fordulatot.

A fordulatban az új koronavírus szerepe nem elhanyagolható, de hiba lenne teljes mértékben azt okolni a történtekért, mivel a vírus hatására felgyorsultak egyéb folyamatok is. Ahhoz képest, hogy a Federal Reserve (Fed) az idei évre nem jelzett előre sem kamatemelést, sem kamatcsökkentést, a piaci várakozások már az év végén eltértek ettől, és 30 százalék körüli valószínűséggel áraztak egy 25 bázispontos kamatemelést decemberre. Múlt péntekre ez olyan mértékben változott meg, hogy a befektetői várakozások szerint két 25 bázispontos kamatcsökkentés lehet az idén, az egyik júniusban, a másik novemberben, és egy április 29-i vágás valószínűségét is 60 százalékosra teszi a piac. Ez persze azzal függ össze, hogy a befektetői gondolkodásban a vírus okozta negatív gazdasági hatásnak egy, a korábbinál negatívabb forgatókönyve látszik megvalósulni. A kiváltó ok talán leginkább a fertőzés európai, elsősorban olaszországi megjelenése volt, ahol karanténba zártak egyes területeket, és Milánó szinte elnéptelenedett.

A hét elején még megjelentek feltételezések arról is, hogy az amerikai esést hétfőn az algoritmikus kereskedés alapján üzletelő befektetők idézték elő. Most azonban inkább úgy tűnik, ők legfeljebb csak ráerősítettek a részvénypiaci áresésre. A spekulatív kereslet és kínálat változásának legegyszerűbb értelmezése az, hogy a befektetők elsősorban arra a kockázatra reagáltak hevesen, hogy a Covid–19 akár globális gazdasági összeomlást is kiválthat.

A negyedéves vállalati eredményekre nem lehetett panasz. Az S&P 500 kosarában szereplő cégek 70 százaléka a vártnál jobb profit-, 66 százaléka pedig a vártnál jobb bevételi adatokat közölt a tavalyi negyedik negyedévre vonatkozóan. A vállalatok bevétele átlagosan 3,6 százalékkal bővült, profitjuk pedig 0,9 százalékkal nőtt. Profitbővülésre 2018 negyedik negyedéve óta nem volt példa.

A laza monetáris politika kellő mennyiségű pénzt vitt a rendszerbe ahhoz, hogy visszaesésekkor a befektetésre váró források maguknak helyet keresve megmentsék a további eséstől a tőzsdeindexeket. Ez most is előcsalogathatja a vevőket, az persze még kérdés, mennyire lesznek bátrak. Talán leginkább azokat a papírokat fogják kiválogatni, amelyeket a zsargon Robinson-részvényeknek nevez. Ezeket a papírokat általában igen hosszú távra érdemes tartani (ahogy a részvények általában hosszú távra szólnak), de emellett a pillanatnyi helyzet is nagymértékben sújtja őket. Amikor ugyanis már látszik az alagút vége, akkor ezeknek a papíroknak az értékeltsége állhat leggyorsabban helyre.

Mivel a világgazdaságban továbbra is alacsony marad a kamatkörnyezet, a jó osztalékfizető társaságok papírjai szintén felkelthetik a vevők érdeklődését. A német DAX 30 kosarában lehet például olyan társaságokat találni, amelyek euróban az irányadó kamatszinthez mérve is kiemelkedő, 3-5 százalékos osztalékhozammal kecsegtetnek.