A tőzsdecápák sem tévedhetetlenek

Megküldték a 2019. negyedik negyedéves időszak 13F-jelentéseit az amerikai értékpapír- és tőzsdefelügyelet (SEC) részére a világ vezető befektetői és hedge fundjai. A portfóliójelentésekből egyebek közt kiderül, hogy leállt a Google-részvények vásárlásával a Soros Fund Management, az alap 2017 óta rendszeresen vette a tech papírokat, a jelenleg 1386 dolláron kereskedett részvénybe 1083 dolláros átlagáron szállt be. A Soros Fund portfóliójában a legnagyobb súllyal – 23 százalékkal – továbbra is a Liberty Broadband kábelszolgáltató részvényei szerepelnek, annak ellenére, hogy a jelenlegi tőzsdei ár kevesebb mint felén beszálló alap az elmúlt negyedévben már inkább az eladói oldalon volt aktív. A Tesla-papírok az év elején őrült raliba fogtak, a részvény árfolyama több mint a duplájára emelkedett. A Soros alap azonban október–decemberben megvált a Tesla-részvényei több mint harmadától – a lehető legrosszabb időzítéssel. A maradék csomag a Soros-portfólió harmadik legsúlyosabb eleme, a kezelt tőke 2,9 százalékát tartják az idei év egyik legfigyelemreméltóbb tőzsdei sztoriját hozó cég részvényében. A hedge fund kezelésében lévő vagyon piaci értéke 3,6 milliárd dollárról 3 milliárdra csökkent három hónap alatt.

A világ egyik legvagyonosabb emberének, Warren Buffettnek az érdekeltsége, a Berkshire Hathaway egy negyedév alatt 214,7 milliárd dollárról 242 milliárd dollárra gyarapította az alapban kezelt vagyon értékét. A befektetési szemlélet nem változott, a három vezető részvény a portfólióban továbbra is az Apple, a Bank of America és a Coca-Cola. Buffett az év végén 72 milliárd dollár értékű Apple-részvénycsomagon csücsült, amely a portfóliója 30 százalékát tette ki, ekkora tőkekoncentrációval 5,4 százalékos volt a Berkshire befolyása az Apple-ben. A pakett átlagos bekerülési ára alig több, mint a fele az Apple jelenlegi árfolyamának. A Bank of Americában és a Coca-Colában az alap befolyása 9-10 százalékos. A negyedév alatt a tíz legnagyobb súllyal szereplő részvény közül mindössze háromban változott az alap részesedése, maradt például a Kraft Heinz fő tulajdonosa (26,7 százalékos pakettel), megvált viszont a Wells Fargo részvénycsomagjának 14 százalékától. Az utóbbinak is köszönhető, hogy az alapban 46-ról 43,5 százalékra csökkent, ám továbbra is vezető a pénzügyi szektor súlya.

A pénzügyi ágazat cégeit kifejezetten hanyagolja viszont Carl Icahn. Az elsősorban az iparvállalatok közül válogató befektető vagyona három hónap alatt 25,7-ről 26,2 milliárd dollárra nőtt. Megtisztelte a HP–Xerox felvásárlási ütközetet azzal, hogy egyik társaság részvényéből sem vett, illetve adott el a negyedik negyedévben, az előzőben 4,2 százalékkal, az utóbbiban 10,4 százalékkal részesedett.

Veszteséges negyedéven van túl John Paulson hedge fundja, a vagyon 5 milliárd dollárról 4,6 milliárdra olvadt. Paulson az összeg 13 százalékát tartja aranyban, nem fizikaiban, hanem SPDR Gold Trust ETF-ben, amelynek év végi értéke 617 millió dollár volt, azóta viszont 12-13 százalékkal drágult a nemesfém. Az amerikai ingatlanpiac összeomlásán a válság éveiben rengeteget kaszáló Paulsonnak a jelek szerint kevésbé vonzó az AbbVie felvásárlási ajánlata: az Allergan részvényeinek 9 százalékától megvált. Pechére túl magas, 230 dolláros átlagáron vásárolt be a Richter vezető termékét Amerikában képviselő Allergan részvényeiből, jelenleg pedig 194 dolláron kereskednek a hamarosan az AbbVie kötelékébe kerülő cég papírjaival.

Kifejezetten gyatra évet zárt Raymond Dalio Bridgewaterje. A világ legnagyobb hedge fundjának vezetője időről időre recesszióval riogat, a piac viszont a jelek szerint tavaly nem igazolta Ray félelmeit. A 2019. március végén még 16,3 milliárd dollárnyi vagyona az év végére 9,8 milliárd dollárra esett. Az utolsó negyedévben 33 százalékkal csökkentette az alap a kitettségét a Vanguard Emerging Markets ETF-ben, mint ahogy több másik feltörekvő piacokat követő ETF-ben is, a jelek szerint roppant rossz időzítéssel.