késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Várva várt bejelentés Lázár Jánostól: útfelújítási dömping veszi kezdetét Magyarországon 100 milliárd forintból – minden vármegyét érint
„Most rendeltem meg egy száz milliárdos útfejlesztést, ami érezhető változást fog hozni idén ősszel és jövő tavasszal” – ezt mondta Lázár János építési és közlekedési miniszter a Lázár Live csütörtök esti adásában. A tárcavezető június vége óta szünetelteti a Lázárinfót, ám az érdeklődőket nem hagyta magára, helyette online lehet kérdezni. A Lázár Live élő adásában így került szóba a közutak állapota, amelyek kapcsán elismerte, vannak elmaradások, de jelezte, hogy az erőforrásokat, most erre a területre próbálja átcsoportosítani.
Útfelújítások: „előveszem mindegyik dossziét”
A miniszter beszélt arról is, hogy mi lesz azokkal az útfelújításokkal, amelyeket 2022-ben, az orosz–ukrán háború kitörését követően a beruházási stop jegyében leállították.
Előveszem mindegyik dossziét. A tervezésüket megcsináltatom, és a kiviteli tervek a forrás rendelkezésre állása esetén megvalósíthatóak
– mondta Lázár János, azonban világossá tette, hogy az autópálya-építések jelentik az első számú prioritást, amelyekből az államnak komoly haszna származik. Példaként említette az M4-es , az M8-as, M60-as befejezése mellett a mohácsi Duna-hidat, illetve, a 8-as út négysávosítását is. Ezt követően jönnek a prioritási sorrendben a kettes számú, nagy átmenő forgalmat lebonyolító utak, amire szerinte jó példa az Dunaföldvár és Kecskemét közötti 52-es út, ami annyira rossz állapotban van, hogy a környékbeli önkormányzatok aláírásgyűjtésbe kezdtek a felújítása érdekében. Lázár János azt ígérte, hogy minden vármegyében jelentős útfejlesztések várhatóak.
Hatszázmilliárdos keretmegállapodást kötött a Magyar Közút
Még tavasszal írtunk arról, hogy újabb útfelújítási hullám jöhet Magyarországon. Az uniós közbeszerzési értesítőben májusban jelent meg felhívás, amelyben a Magyar Közút 600 milliárd forint értékben keresett kivitelezőket burkolatfelújítási munkálatokra 2025 és 2029 közötti időszakra. A keretmegállapodás összesen 6 régióra vonatkozik, amelyek lefedik a Magyar Közút üzemeltetésébe tartozó teljes magyarországi közúthálózatot.
Nem ez az első alkalom, hogy többéves keretszerződést tervez kötni a közútkezelő, 2020-ban a mostanihoz nagyon hasonló feltételekkel írt ki keretmegállapodást. Az akkori, 2021 és 2024 közötti időszakra szóló megállapodás 400 milliárd forintról szólt, de a teljes összegen és munkálatokon összesen 8 cég osztozott. Bár a felújításra fordítandó forrás ezúttal nagyobb, abban nincs változás, hogy ugyanolyan területi elosztásban és régiók szerint írták ki a közbeszerzést, mint öt éve.
A Világgazdaság kérdésére akkor a Magyar Közút azt írta, hogy a közbeszerzési eljárás összetettsége és az ajánlattételi és bírálati határidők alapján a Magyar Közút Nonprofit Zrt., mint ajánlatkérő várhatóan
2025. év harmadik negyedévben zárja le a keretmegállapodások megkötésére irányuló közbeszerzési szakaszt és köt keretmegállapodásokat.
Ez azonban még nem azt jelenti, hogy egyből elindulhatnak a munkagépek. A Magyar Közút ugyanis ezt követően verseny újranyitásokat kezdeményez, csak ezek tartalmazzák a konkrét felújításokat és útszakaszokat. Tehát a miniszter által elmondottak alapján október-november előtt aligha kezdődnek meg a rekonstrukciós munkák.
A közúthálózat továbbra is kritikus
Annak ellenére, hogy 2021–2022 környékén volt egy nagyon jelentős felújítási hullám, épp az említett keretmegállapodásnak köszönhetően, még mindig óriási mennyiségű felújításra szoruló út van Magyarországon, és ezt a Magyar Közút adatai is alátámasztják.
A közútkezelő minden évben osztályozza a hazai útminőséget nyomvályúmélyedés, egyenletlenség, teherbírás és burkolatállapot szerint jó, megfelelő, tűrhető, nem megfelelő és rossz kategóriába sorolva. Bár a nyomvályúmélyedés és egyenletlenség terén érdemi javulás látható évtizedes viszonylatban, a burkolatállapot esetén már kevesebb ok van az örömre, a legutolsó, 2023-as adatok szerint
az országos közúthálózat 53 százaléka rossz vagy nem megfelelő minősítést kapta, jó és megfelelőt pedig 32,6 százaléka.
Igaz, ez még mindig jobb, mint az azt megelőző tíz-tizenöt évben bármikor. 2013-ban még 60 százalék volt a rossz és nem megfelelő állapotú utak aránya Magyarországon, a jó minősítést a közúthálózat mindössze 8,6 százaléka kapott. Ez tavalyelőtt már 26,5 százalék volt, tehát hosszú távon egyértelmű a fejlődés, még ha nem is látványos.
Ezermilliárdokból lehetne megújítani a közúthálózatot
Ugyanakkor a kormány sem ismeretlen a közúthálózat állapotba. Tavaly októberben jelent a kormány 2035-ig szóló beruházási a terve, amelyben a közútfelújításokkal külön fejezet foglalkozik. Ebben úgy számolnak, hogy
- a főutak felzárkóztatásához átlagosan évente 375 km-t,
- a mellékutakhoz pedig 1120 km-t, tehát összegészében minimum 1500 km-t kellene rendbe hozni ahhoz, hogy tíz év alatt érezhető változás legyen az úthálózat állapotában.
Lázár János építési és közlekedési minisztert a januári Közlekedési Infón kérdeztük arról, hogy rendelkezésre áll-e ekkora mennyiségű útfelújításra forrás az államkasszában. Azt válaszolta, hogy
részben van meg rá a fedezet a 2025-ös és 2026-os költségvetésben.
Lázár emlékeztetett, hogy 1998-ig volt útalap Magyarországon, ami megszűnt, ő ennek a helyreállítására tett javaslatot, de az előző pénzügyminiszter „elzavarta”. Pedig szerint az útdíjakból, amelyek évente emelkednek el lehetne különíteni összeget rá.
Ugyanakkor nem nagyon kellene messze menni ahhoz, hogy a térségben jó példát találjunk útfelújításokra. A Világgazdasági Fórum 2022 jelentése szerint a horvát utak a 12. legjobbak a világban, Európában is csak öt ország van előttük. Magyarország 26. helyen végzett a kontinensen, nálunk rosszabb utak vannak a jelentés alapján Csehország és Szlovákiában is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.