Az új polgári törvénykönyv egyértelműen szabályozza, hogy biztosítási szerződést az köthet, aki „valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében (…) érdekelt, vagy aki a szerződést az érdekelt személy javára köti meg” – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Biztosítók Szövetsége is. Ezzel arra reagáltak, hogy a napokban több helyen jelentek meg hírek arról, hogy a februári viharok kárt okoztak olyan lakásban, amelynek tulajdonosa – élve a parlament által 2018 őszén megadott lehetőséggel – kamatmentes részletfizetéssel visszavásárolja a lakását a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-től (Net). A panaszos – közlése szerint – azért nem tudott biztosítást kötni, mert a földhivatali nyilvántartásban még nem volt bejegyezve a tulajdonosváltás. Ugyanakkor a tulajdonbejegyzés
– sőt maga a tulajdonszerzés – sem feltétele biztosítási szerződésnek a fenti szabályok értelmében. Az ügyfél – mint akinek érdeke a vagyontárgy (a lakás) megvédése – megköthette volna, éppen ezért köthetnek biztosítást a bérlők is. (Ráadásul az adott esetben az ügyfél birtokában volt a Net Zrt. arra vonatkozó értesítése, hogy befogadták a kérelmét, így tulajdonossá válik.)
A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. ügyfelei közül – mint azt Bártfai-Mager Andrea, a nemzeti kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter a Portfoliónak elmondta – több mint 28 630-an nyilatkoztak arról, hogy egy összegben vagy részletfizetéssel visszavásárolják a lakásukat. A Net velük folyamatosan köti meg a szerződéseket. A szerződés alapján normál esetekben a vevő kötelessége az ingatlan tulajdonjogi bejegyzése, és ő fizeti a bejegyzés költségeit is, ám ezt most a törvény a Net Zrt. feladatává tette. Az eszközkezelő az adott esettel kapcsolatban jelezte, hogy a szerződések nagy száma miatt csúszhatnak a bejegyzések, de a földhivatal a tulajdonszerzést mindig visszamenőleges hatállyal, a szerződés időpontjára jegyzi be.
A részletfizetéses vásárlást választó ügyfeleket a bejegyzés elhúzódásával semmilyen kár nem érheti, mert a lakásukra a teljes vételár megfizetéséig a törvény végrehajtását szabályozó kormányrendelet értelmében az állam javára jelzálogjogot, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeznek be. A tulajdonjog minél gyorsabb bejegyzése azon ügyfelek esetében fontos, akik az egyösszegű visszavásárlást választották, hiszen a vételár megfizetése után ők szabadon eladhatják az ingatlanjukat. Ők a Net korábbi közlése szerint a visszavásárlásra jelentkezők mintegy 20 százalékát teszik ki. A hatezer érintettből Bártfai-Mager Andrea szerint több mint négyezernek a szerződését már aláírták. Esetükben csak akkor korlátozzák az értékesítést, ha éltek az egyösszegű visszavásárlásra biztosított kedvezménnyel, amely attól függően, hogy az ingatlan mely településen van, a vételárból 15–35 százalékos kedvezményt biztosít. Ők öt éven belül csak akkor adhatják el az érintett ingatlant, ha visszafizetik a kedvezményt.
Az ügyfél által most – egy összegben vagy részletekben – fizetendő vételár alapja az az összeg, amelyet az ingatlanért a Net kifizetett a banknak. Ez a korábbi jelzáloghitel-szerződés megkötésekor megállapított forgalmi érték 29–47 százaléka volt, településtípustól függően. Ebből azonban a mostani megvásárlást lehetővé tevő törvény értelmében le kell vonni azt az összeget, amelyet az ügyfél a korábbi évek során bérleti díjként kifizetett a Netnek.
