Az új ingatlanok húzták a piacot

Majdnem a duplájára emelkedett 2019 utolsó negyedévében az új lakás vásárlására kötött lakáshitel-szerződések összege – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A jegybanki statisztika szerint október és december között 35,2 milliárd forintnyi lakáshitelt vettek fel új ingatlan vásárlásához a háztartások, szemben az egy évvel korábbi 18,6-del. Az építésre, bővítésre felvett kölcsönök mennyisége is jelentősen, 27 százalékkal nőtt az utolsó negyedévben, és megközelítette a 26 milliárd forintot.

Az új ingatlanok vásárlására felvett hitelek iránti kereslet megugrása átalakította az új szerződések felhasználási célok szerinti megoszlását is. Az utolsó három hónap szerződéseit figyelembe véve a használt lakások vásárlására felvett hitelek részesedése 73-ról 67 százalékra csökkent egy év alatt: ezzel párhuzamosan az új lakás vásárlására felvett hiteleknél 8,9-ről 15,1 százalékra ugrott az arány, de 9,8-ről 11,1 százalékra növekedett az építésre, bővítésre igényelt kölcsönöknél is. Figyelemre méltó továbbá, hogy a felújításra, korszerűsítésre igényelt kölcsönök aránya tovább csökkent, és a múlt év utolsó három hónapjában már éppen csak hogy elérte a 3 százalékot.

Az új lakások vásárlására és építésére felvett lakáshitelek térnyerése az egész tavalyi évet vizsgálva is jelentős. Az MNB adatai szerint 2019-ben összesen 106 milliárd forintnyi lakáshitelt vettek fel a háztartások új lakás vásárlására, több mint másfélszer annyit, mint egy évvel korábban. Az építési, bővítési hitelek volumene is majdnem 30 százalékkal nőtt, megközelítve a 105 milliárd forintot. Eközben a használt lakásoknál nem egészen másfél százalékos bővülést mutatott ki a frissen kötött szerződéseknél az MNB, 634,7 milliárd forintos összeg mellett. Mindezek eredményeként a használt lakások részesedése 73,6 százalékról 69,8-re csökkent a friss szerződések esetében, miközben az új lakásoké 8,1-ről 11,6 százalékra ugrott. Az építési, bővítési hitelek súlya közben két százalékponttal, 11,5 százalékra emelkedett, ami azt jelenti, hogy a tavaly felvett lakáshitelek több mint 23 százalékát már valamilyen új ingatlanra fordították a lakossági ügyfelek.

Mindezek alapján az új lakásokra fordított hiteleknek kulcsszerep jutott abban, hogy tavaly érdemben bővülhetett a magyarországi lakáshitelpiac. Az összes új szerződés mennyisége ugyanis 7 százalékkal, 910 milliárd forint közelébe nőtt, ami nem jöhetett volna össze, ha nincs a nagy megugrás az új lakóingatlanokra fordított kölcsönöknél. A használt lakásoknál mért, igen szerény bővülésnél persze nagy szerep juthatott az állami támogatás mellett igényelhető babaváró konstrukciónak is: ennek jelentős részét ugyanis pont használt ingatlanok vásárlására fordítják a jogosultak.