Osztalékpolitika nélkül maradtak a Magyar Telekom részvényesei

Murányi Ernő | Egy nappal a részvényeseket megrázó osztalékjavaslat után sajtótájékoztatón magyarázta bizonyítványát a Magyar Telekom.

A Magyar Telekomnak a korábbi tervek ellenére a közeljövőben sem lesz osztalékpolitikája – válaszolta Szabó János gazdasági vezérigazgató-helyettes a Világgazdaság kérdésére a társaság tegnapi sajtótájékoztatóján. A kérdés azért merült fel, mert a Telekom igazgatósága az éves beszámolóval párhuzamosan közzétette 20 forintos osztalékjavaslatát is, az pedig 7 forinttal elmarad az egy éve kilátásba helyezettől. A bejelentés kapcsán több elemző is felrótta a cégnek az osztalékfizetések kiszámíthatatlanságát, az Erste úgy fogalmazott, hogy a Telekom sokkolta a részvényeseket. „Pedig a szabad pénzáram, amely 65 milliárd forint lett, ennél jóval magasabb osztalékra nyújtana lehetőséget, elméletileg 62,5 forintos maximummal részvényenként” – írták.

Szabó a vártnál alacsonyabb osztalékot azzal indokolta, hogy a konszern készpénztermelő képessége a 2019-re célként kitűzött 5 százalékos javulással szemben 4,2 százalékkal csökkent néhány ingatlan értékesítésének elhúzódása miatt, illetve a működési cash flow sem alakult ideálisan a cégnél az ügyfelek növekvő eszközigényének előfinanszírozása miatt. Ráadásul a következő 12 hónapban két fontos tenderrel számol a vállalat. A sokak által várt 5G-s frekvenciák árverése mellett sor kerül az új, 1800/1900 megahertzre kiírt aukcióra is, hiszen hamarosan lejárnak a korábban kiosztott frekvenciajogosultságok.

A Magyar Telekom gazdasági vezetője beszélt a kedden bejelentett 5,2 milliárd forint értékű részvény-visszavásárlási programról is, amellyel részvényenként 5 forintot juttatnak a tulajdonostársaknak. Ha a közgyűlés is rábólint a javaslatra, 3-4 hónap alatt költhetik el a részvényvásárlásra szánt összeget.

Szabó János kitért arra a látszólagos ellentmondásra is, hogy míg éves szinten csaknem 7 százalékkal csökkentek Magyarországon a rendszer-integrációs és IT-bevételek (RI/IT), az utolsó negyedév kapcsán már az van a gyorsjelentésben, hogy itthon is bevételnövekedést könyvelhetett el a divízió. Év közepén állt fel ugyanis a Digitális Kormányzati Ügynökség, amely a szegmens legnagyobb megrendelőjeként a közszféra megrendeléseiről dönt, és a terep átrendeződése óhatatlanul néhány hónapos kieséssel járt, amelyet az utóbbi időben kezdett ledolgozni a piac. A Telekom ugyanakkor nem tart az ebben a szegmensben erősödő versenytől, bízik benne, hogy a megrendelők tisztában vannak azzal, hogy a cég nemcsak pályázni, hanem teljesíteni is tud. A T-Systems csapata is egyben maradt, annak dacára, hogy korábban az anyacég a 4iG-vel a vállalat értékesítéséről tárgyalt. Másrészt nincs akadálya a pályázatokon való közös indulásoknak sem. A hírek szerint két cég jelentkezett be a Telekom mellett az RI/IT-piacra.

Szintén tegnapi hír, hogy a Gazdasági Versenyhivatal 670 milliós bírsággal sújtotta a Magyar Telekomot, mert megtévesztően sugallta a lakossági reklámokban 2016–2017-ben, hogy a mobiltelefonokért kizárólag a feltüntetett árat kell fizetni. Valójában a telefonokhoz kapcsolt, kétéves hűségidővel értékesített tarifacsomagok havi díja a telefonok árának egy részét is tartalmazta.

Ikerrekord a Deutsche Telekomnál

A Magyar Telekom anyavállalata tavaly 6,4 százalékkal, 80,5 milliárd euróra növelte árbevételét, amelynek csaknem a fele az Egyesült Államokból származott, ahol egy bírósági döntés megnyitotta az utat a Deutsche Telekom (DT) T-Mobile nevű leányvállalata és kisebb riválisa, a Sprint egyesülése előtt. A konszern nettó profitja 80 százalékkal 3,9 milliárd euróra lőtt ki. A DT azzal számol, hogy idén tovább nő a forgalma, és szerényen bővül a működési profitja. Ennek ellenére tavaly novemberben a menedzsment bejelentette, hogy az 5G-s ráfordításokra tekintettel 10 centtel 60 centre csökkentik az idei osztalékot. | VG