Zöld utat adtak az azeri hatóságok a Mol azerbajdzsáni olajmező-vásárlására, ezzel elhárult az adminisztratív akadálya, hogy a hazai energiacég átvegye az amerikai Chevron érdekeltségeit az országban.
Ibrahim Akhmedov, az állami olajtársaság kommunikációs igazgatóhelyettese tegnap az Interfax hírügynökségnek megerősítette, hogy az azeri fél hozzájárult a tranzakcióhoz, amelynek révén a Mol az Azeri–Csirag–Günesli (ACG) olajmező 9,57 százaléka mellett a kitermelt kőolaj szállításához nélkülözhetetlen Baku–Tbiliszi–Ceyhan csővezeték 8,9 százalékos tulajdonrészét is megszerezheti. A Mol tavaly novemberben jelentette be az 1,57 milliárd dollár értékű akvizíciót, amelyhez a bakui kormány mellett a szabályozó hatóságok jóváhagyását is igényelte. A felvásárlás a terveknek megfelelően a második negyedévben lezárulhat. A Mol az év második felében már az új termelőegységgel is számol, a 2019-es napi 110 ezer hordós átlagos kitermelés 120 ezer hordóra emelkedhet a vállalat előrejelzése szerint, hosszabb távon pedig 15-20 százalékkal növelheti az azeri eszköz a szénhidrogén-kihozatalt.
Tovább húzódhat azonban az INA esetleges eladása, mert a tervezettnél később, csak a második negyedévben érhet véget a horvát olajtársaság átvilágítása és a becsült cégérték megállapítása – legalábbis így nyilatkozott Tomislav Coric környezetvédelmi és energiaügyi miniszter tegnap a Tportal.hr-nek. A szaktárca vezetőjét azzal kapcsolatban szólította meg a lap, hogy a horvát kormány megbízásából az átvilágítást végző angol-francia befektetési banknak, a Lazardnak március végéig kellett volna befejeznie a munkát. Ismert, hogy a Lazard a tavaly augusztusi megbízatása szerint hat hónapot kapott az INA teljes körű átvilágítására. A cél a vállalat értékének a megállapítása, hogy annak ismeretében – mint Coric megerősítette – a horvát állam ajánlatot tehessen a Mol birtokában lévő INA-részesedés visszavásárlására.
Eközben a downstreamüzletágban is zajlanak az események a cég háza táján. Horváth Ferenc, a Mol downstreamüzletágának ügyvezető igazgatója az S&P Global Plattsnak adott interjúban arról beszélt, hogy folyamatban van a következő tíz évre szóló finomítói stratégia ütemtervének a kidolgozása, a konkrét terveket a harmadik negyedévben tervezi bemutatni a társaság. A hazai olajcég a következő években egyre nagyobb hangsúlyt fektetne petrolkémiai alapanyagok és vegyipari termékek előállítására, miközben a technológiai fejlesztésekkel párhuzamosan csökkentené hagyományos kitettségét. Bár a horvátországi finomítók a túlkapacitás miatt kihívásokkal küszködnek, az eszközök értékesítését kizárta Horváth, ehelyett a rijekai és a sziszeki üzem integrációjára és központosítására fókuszálnak. A napi 165 ezer hordó kapacitású százhalombattai és a 122 ezer hordós napi termelésre képes pozsonyi finomítók várhatóan továbbra is maximális kihasználtsággal működnek majd. Számítani kell a tengeri hajózásra vonatkozó, januárban életbe lépett IMO 2020 szabályozás hatásaira, amelyek legkorábban áprilisban vagy májusban lesznek érzékelhetők a szokásosnál melegebb tél és a koronavírus következtében csökkenő kereslet, valamint a tavalyi készletfelhalmozás miatt.
A vállalatvezető a lapnak azt is megerősítette, hogy az orosz fél kompenzációt fizetett a Molnak a Barátság vezetéken tavaly érkezett szennyezett kőolaj miatt, tehát a hazai energiavállalatnak nem okozott pénzügyi károkat az incidens. Horváth Ferenc ugyanakkor elismerte, hogy maradt készleten a szerves kloriddal szennyezett nyersanyagból, amelyet jó minőségű olajjal keverve tudnak hasznosítani.
