Pénz- és tőkepiac

Megcsappant az áruhitelek súlya az év első hónapjában

Januárra egy százalék alá csökkent az áruvásárlási hitelek részesedése a lakossági fogyasztási kölcsönök portfóliójából. Az új szerződések összege nőtt ugyan 2019-ben, de így is nagyon alacsony szinten maradt.

Stabilan működik, de a teljes lakossági hitelezési üzletágban egyre inkább háttérbe szorul az áruvásárlási hitelek piaca – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A jegybank statisztikái szerint a háztartások 2019-ben 28,2 milliárd forint értékben kötöttek új áruhitel-szerződéseket, ami 6,7 százalékkal több az egy évvel korábbinál.

A nem egészen 7 százalékos bővülés ugyanakkor jóval elmaradt a fogyasztási hiteleknél mérttől: az utóbbiaknál ugyanis több mint kétszeresére nőtt az új szerződések értéke. Igaz, ebben jelentős szerepet játszott a babaváró konstrukció megjelenése. Ez az év sem kezdődött egyébként rosszul az áruhitelek piacán: a januárban megkötött új szerződések 2,6 milliárd forintnyi állománya az ötödével haladta meg az egy évvel korábbit.

A karácsonyi ünnepek előtti időszak 2019-ben is erős volt ennél a termékcsoportnál: tavaly a negyedik negyedévben 9,1 milliárd forint értékben születtek új szerződések, ami 9,5 százalékos bővülés 2018 utolsó három hónapjához képest. Ennek alapján a 2019-ben megkötött áruhitel-szerződéseknek már majdnem a harmada keletkezett október és december között, miközben egy évvel korábban még a 31,5 százaléka. (Az áruhiteleknél egyébként nemcsak a karácsony előtti időszak erős, az iskolakezdés előtti időszakban is élénkebb a kereslet a szokásosnál.)

Az MNB adatai szerint az áruvásárlási hitelek állománya 29,3 milliárd forintot ért el 2020 januárjában, ami 2,4 százalékos emelkedés az egy évvel korábbi 28,6 milliárdhoz képest. Ez a bővülési ütem viszont szintén elmarad a teljes piacétól, hiszen a fogyasztási hiteleknél ugyanebben az időszakban 28,4, az összes lakossági kölcsönnél pedig 16,3 százalékos állománynövekedést mért a jegybank. Mindezek tükrében az áruhitelek jelentősége is egyre kisebb a lakossági hitelpiacon: miközben tavaly januárban még a teljes portfólió 1,2 százalékát adták, idén az év elején már az 1 százalékot sem érte el a részesedésük.

A viszonylag szerény teljesítménynek több oka is lehet. Az egyik az, hogy a lakossági portfólióból egyre markánsabb részt kihasító személyi kölcsönök térnyerése az áruhitelekre is hatással lehet, a másik pedig, hogy a hagyományos konstrukcióknak sokszor igen magas az áruk a többi fogyasztásihitel-termékhez képest.

Az MNB termék-összehasonlító oldalának adatai szerint hat pénzügyi szolgáltató forgalmaz Magyarországon áruvásárlási hitelt. Az e szolgáltatóknál igényelhető összeg viszonylag széles sávban

– 20 ezer és kétmillió forint között – mozog, a futamidő pedig konstrukciótól függően három hónaptól akár öt évig is terjedhet. A teljes hiteldíjmutatónál is nagy a szórás: a kínálatban előfordul nullaszázalékos mutató éppúgy, mint 39 százalék feletti.

Ezek is érdekelhetik