Nagyot zuhanhattak a bizalmi indexek, kárenyhítő üzemmódban a jegybank

A jövő héten kulcsfontosságú beszerzésimenedzser-indexek érkeznek számos euróövezeti országból. Mivel a meghatározó makrogazdasági adatok (kiskereskedelmi forgalom, ipari termelés) a vírus gazdasági hatásaihoz képest csak késve jelentkeznek, ezért a bizalmi és konjunktúraindexek alakulása az, amely elsőként enged betekintést abba, hogy megközelítőleg milyen súlyos gazdasági hatásokkal kell számolni. Mivel az elmúlt hetekben Európa lett a koronavírus központja, és az európai országok számos korlátozó intézkedést hoztak (üzletbezárások, karantének), ezért a várakozások szerint a BMI-k minden érintett országban nagyot zuhanhatnak, bőven az aktivitás csökkenését jelző 50 pont alá. Az euróövezeti szolgáltató szektor holnap érkező BMI-je az előző havi 52,6-ről 41 pontra eshetett vissza. A súlyos gazdasági károk enyhítésére több európai ország is óriási intézkedéscsomagokat jelentett be, míg az EKB csak az idén közel 1000 milliárd euró értékben vesz állampapírokat annak érdekében, hogy a bajbajutott országok esetében is alacsonyan tarthassák a finanszírozási költségeket. „Bár a várakozásokat is óriási bizonytalanság övezi, de a mostani ismereteink szerint a vírus hatása a gazdaságra az első negyedév mellett főként a másodikban lesz érezhető, a harmadik negyedévtől pedig már elkezdhet helyreállni a gazdaság. A gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzések az idei évre akár 5 százalékos visszaesést is elképzelhetőnek tartanak az euróövezetre vonatkozóan” – írta Módos Dániel, az OTP Bank makrogazdasági elemzője.

A Magyar Nemzeti Bank holnap kamatdöntő ülést tart. Az előző kamatdöntésen a vártnál magasabb infláció miatt még az volt a kérdés, hogy a jegybank mikor és milyen mértékben kezdheti el a monetáris szigorítást. Azonban mostanra a koronavírus terjedése és a várható negatív gazdasági hatásai miatt teljesen átrendeződött a kép, annak ellenére, hogy a februári infláció – a várakozásokat meghaladóan – 4,4 százalékos lett. Több elemzőház is meglehetősen nagy idei visszaeséssel számol az euróövezet egészében, a magyar gazdaságot ezen túlmenően is igen kedvezőtlenül érintik a már bevezetett hazai járványügyi korlátozások. A vírus Magyarországon is számottevő negatív hatással lesz a gazdaságra. Emiatt a jegybank monetáris politikája is „háborús üzemmódba” kapcsolt. A többi európai jegybankhoz hasonlóan az elmúlt időszakban az MNB is növelni kezdte a bankrendszer számára elérhető likviditást (például FX-swap-aukciókon keresztül), valamint a vállalkozások megsegítésére hitelmoratórium bevezetését is javasolta, és ezzel egy időben lazított a jegybanki műveletekhez szükséges fedezeti követelményeken.

„Azt gondoljuk, hogy a mostani speciális gazdasági helyzetre való tekintettel a jegybank számára a legfontosabb a gazdasági károk enyhítése lesz, akkor is, ha az infláció a jegybanki cél felett tartózkodik. Emiatt további lazító intézkedésekre számítunk, ami lehet újabb likviditásbővítés (IRS-ek, azaz kamatcsereügyletek újbóli bevezetésével), de egy a Növekedési hitelprogramhoz hasonló, a vállalkozások likviditási gondjait kezelni hivatott program elindítását sem tartjuk elképzelhetetlennek. Ami pedig a forint árfolyamát illeti, a jegybank számára a mostani helyzetben a gyengülő forint egy eszköz, amely lehetőséget teremt a gazdasági károk enyhítésére. Mivel az egyes szektorok devizakitettsége lényegesen kisebb, mint a 2008-as válság előtt, így a gyengülő forint nem pénzügyi stabilitási kockázat” – érvelt Módos Dániel.