Zuhannak a kockázatosabb kötvénypiacok
Az elmúlt évtized legrosszabb napi teljesítményét hozta az amerikai vállalati kötvénypiac számára a múlt péntek. Világossá vált, hogy a hosszabb távon is velünk maradó vírusfertőzés a vállalati profitok mellett a hitel-visszafizetési mutatókat is rombolni fogja. Miközben a biztonságot jelentő amerikai állampapírok hozama sosem látott minimumokra csökkent, árfolyamuk pedig szárnyalt, a bóvliosztály és a hozzájuk közeli magasabb kockázatú kötvények évek óta nem látott eladói nyomás alá kerültek.
Főként a magasabb kockázati osztályba tartozó fix hozamú értékpapíroktól szabadulnak a befektetők.
A múlt héten ebből a csoportból a high yield, a különböző okok miatt nem befektetési kategóriába tartozó kötvényeket kezdték pánikszerűen eladni. Akkor még főként azok a szektorok szenvedtek, amelyek a koronavírus hatásainak közvetlenül vannak kitéve: az autóipari, az olajszektor, a légitársaságok és a turizmusból élő vállalatok értékpapírjai. Az egyik legnagyobb hozamemelkedést – azaz árfolyamcsökkenést – az amerikai energiaipari bóvlikötvények piaca mutatja.
Itt már az elmúlt hét végére négy éve nem látott magasságba, 9,9 százalékra ugrott fel az átlaghozam, hétfőn pedig tovább folytatódott a vállalatok számára veszélyes eladási roham.
Ha a hitelállomány értéke tovább romlik, az növeli a szektor csődkockázatát, és a kötelező céltartalékok képzésén keresztül rontja a likviditását is. A reálgazdasági kockázatot tehát a piaci oldalról érkező újabb csapás, a rövid és középtávú hitelhez jutás nehezedése sokszorozza meg.
Mostanra szinte alig találni olyan eszközt a piacon, amelyet ne adnának, mindent készpénzzé tesznek a hitelezők. Ez a folyamat magával rántotta a származtatott eszközök piacát is, ahol azokkal a termékekkel kereskednek, amelyek biztosítékot nyújtanak a további vállalati kötvénypiaci veszteségek ellen.
A JPMorgan Chase stratégája, Nikolaos Panigirtzoglou úgy értékelte, hogy a koronavírusbessz egy új fázisba lépett. A finanszírozási és a kötvénypiacot is megfertőzte a sokk, amelyet az ellátási láncok megszakadása és a kereslet hirtelen lenullázódása okozott.
A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja
