Az MNB elillanó profittal számol

A 2008-as válsághoz képest jóval felkészültebb állapotban érte a magyar bankrendszert a koronavírus-járvány miatt kibontakozó gazdasági válság – mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Portfolio hitelezési konferenciáján. Szerinte rövid távon a válság mindig likviditási kérdés, és csak ezt követik a szolvenciális kérdések. Most az MNB számos, bőséges likviditást biztosító eszközt jelentett be, és megjelentek a hitelezést támogató konstrukciók is, mint az NHP Hajrá. Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója szerint a termék meghirdetése óta sokan érdeklődtek a kölcsön iránt, miközben a részleteket csak múlt pénteken közölte a jegybank. „A hitelintézeteknek szép kihívás lesz a kéthetes hitelbírálatot megszervezni” – vélekedett.

A kormányzati-jegybanki intézkedések közül az első a lakossági és vállalati hitelmoratórium volt. Az MNB szerint, ha mindenki élne a lehetőséggel, az 3600 milliárd forintot hagyna átmenetileg az adósoknál. Balog Ádám, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója úgy értékelt, hogy a moratórium a legnagyobb likviditási hitel, amit a gazdaság kap. A jegybank felmérése szerint a lakossági adósok 25-30, a vállalati ügyfelek 30-40 százaléka nem fog élni a moratóriummal, amelyet a bankszövetség egyébként hatékony és gyors beavatkozású eszköznek tart. „Főleg a lakossági oldalon jelent segítséget” – emelte ki Becsei András, a Magyar Bankszövetség elnöke, az OTP Jelzálogbank vezérigazgatója. A lakossági oldalon már közel egymillió ügyfél jelezte, hogy különböző hitelét tovább fizetné, a vállalati oldalon is látszik a felelősség: többen jelzik, hogy legalább a kamatot fizetni akarják. Zolnai György, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója ennek kapcsán arról beszélt, hogy a magyar szabályozás sok szempontból kedvezőbb, más országokban a moratóriumot választók rohanták meg a bankokat, és bankellenes hangulat alakult ki a lelassult ügymenet miatt. Ugyanakkor figyelmeztetett rá, hogy a kilenc hónapos moratórium azzal a veszéllyel fenyeget, hogy az ügyfelek elszoknak a törlesztéstől, emiatt nagyobb lehet a hitelezési veszteség.

Márpedig az MNB alelnöke szerint a bankoknak a visszaeső hitelezés mellett súlyos hitelezési veszteségeik lesznek. Nagy Márton emlékeztetett, hogy 2019-ben a bankrendszer eredményét még szerény, 30-50 milliárd forint céltartalék-visszaírás segítette, most – ha az inflációs jelentésben szereplő alappálya valósul meg – a céltartalék-képzés 330-350 milliárd forintot fog kitenni. Ha viszont az ország

2 százalék körüli recesszióba süllyedne, a céltartalék összege elérheti a 400-450 milliárd forintot.

Ez azzal járna, hogy a hazai bankrendszer elvesztené nyereségességét, jóllehet minimálisan pozitív eredménnyel zárna.

Nem csökken drasztikusan a fiókszám

Becsei András szerint nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő, hogy a magyar bankok a járvány idején is 90 százalék feletti rendelkezésre állást tudnak tartani a fiókhálózatban. A forgalom a fiókokban egyébként általánosan 50 százalékkal esett vissza. Az 1400 pénzintézeti fiókkal a magyar bankok rendelkeznek az egyik legkisebb mutatóval Európában. | VG