Hitel kell a válság legyűréséhez
A koronavírus-járványban, mint minden más válsághelyzetben, rövid távon mindig a likviditás a kérdés, ezért a hitelezés fenntartása kulcs a védekezésben és a gazdaság újraindításában. Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke szerint a jegybank ezen a területen hat kihívást azonosított.
1. A vállalati sérülékenység
A jegybank kérdőíves felméréssel térképezte fel a vállalati szektor helyzetét. A válság közvetlen, gyors hatása egy kínálati sokk volt, a megkérdezett cégek közel kétharmada, 63 százalékuk tapasztalt fennakadást a termelési láncban. Az elakadás automatikusan vállalati sokkot okozott, a felmérés szerint a cégek 58 százaléka két héten túli termelésleállással számol. Ez jelentős bevételkiesést jelent a vállalkozóknak, akiknek a 9 százaléka már most fizetésképtelennek tartja magát. A kényszerű hatások kezelésére leginkább a beruházások elhalasztásával válaszolnak (a megkérdezettek harmada vélekedik így), míg a cégek 30 százaléka leépítést tervez. Az elbocsátások nyomán pedig csökkenő fogyasztás és így csökkenő kereslet nehezíti tovább a vállalkozások életét. Az MNB felmérése szerint a mostani válságban leginkább sérülékenynek számító szektorok hitelállománya 700-800 milliárd forintra tehető, a legnagyobb kitettségük az ingatlanügyleteknek (az ágazat a vállalati hitelállomány 21 százalékát vette fel) és a feldolgozóiparnak (25 százalék) van. Ezen belül nagyon nagy gondot okoz, hogy a hitelállomány 40 százaléka egy éven belül lejár, leginkább a kereskedelemben és a feldolgozóiparban magas a megújítási kényszer. Itt az a veszély, hogy a banki kockázatkerülés miatt a finanszírozás megújítása megnehezedhet. A meglévő keretek kihasználása is felfut, a cégek felénél már érezhető likviditási nehézség: április elején a vállalatok 20 százalékánál volt húsz napon belüli fizetési késedelem, 15 százalékuk viszont már húsz napon túli késedelmet jelzett, s említettük már, hogy a cégek közel 9 százaléka fizetésképtelennek tartotta magát.
2. A háztartások sérülékenysége
A beszállítói láncok elakadása, illetve a piacvesztés miatt a cégek viszonylag hamar az elbocsátásokhoz folyamodnak, ám a 2008-as válság tapasztalata az, hogy a megugró munkanélküliség után a helyreállítási fázis négyszer hosszabb. A mostani helyzetet nehezíti, hogy a 485 foglalkozási körből 165 sérülékeny szektorban van. Az ezekben a szektorokban dolgozók hitelei kiemelten magas kockázatúak lesznek, sérülékeny hiteleknek minősülnek. Tetézi a bajt Nagy Mártonnak a Portfólió hitelezési konferenciáján tartott előadása szerint, hogy az érintett ágazatokban dolgozók közül a medián jövedelem alatti keresetűek száma magas volt (a fogyasztási hitelek 40 százalékát medián alatti jövedelműek vették fel), ami azt jelzi előre, hogy ennek az ügyfélkörnek nincs megfelelő tartaléka arra, hogy a hiteltörlesztést a megnehezülő anyagi helyzetben is folytatni tudja.
3. Moratórium
A jegybank alelnöke szerint a hitelezés fenntartása érdekében ezért volt kiemelten fontos a moratóriumról szóló döntés. A lakosság körében – ahol 5 millió adós 7,4 millió szerződését érinti az intézkedés – a likviditás biztosítása mellett a fogyasztás megtartása és a megtakarítások növelése is szerepet játszott, míg a vállalati körben – ahol 140 ezer cég és 4700 milliárdnyi kkv-hitelállomány érintett – a működés és a munkahelyek megtartásában segíthet a törlesztés helyett felhasználható pénz. Az MNB számításai szerint a teljes moratórium 3600 milliárd forintnyi hitelállományt érintene, 80 százalékos kihasználtság mellett április és december között 2880 milliárd forintot tenne ki, vagyis havonta 320 milliárd forinttal javulhat a háztartások és a vállatok likviditási helyzete. A be nem fizetett összeg 50 százalékos igénybevétel esetén 1800 (havi 200) milliárd forint. Az MNB felmérése szerint a lakossági adósok 25–30 százaléka, a vállalati ügyfelek 30–40 százaléka nem fog élni a moratóriummal. Nagy Márton szerint az intézkedés szektorszinten nem okoz problémát a bankoknak, az esetleges egyedi likviditási hatásokat az MNB kezeli majd.
4. Lakossági megtakarítások
A válság nyomán tartani lehetett attól, hogy a lakosság elfordul a pénzügyi rendszertől, ám az MNB szerint a bankbetétek mindvégig stabilak voltak, a készpénzkivétek mértéke a vészhelyzet elrendelését követően egy hétig ugyan erősen emelkedett, de azóta stabil – piaci vélemények szerint az erősebb készletezés forrásait biztosították így a családok. Ennek ellenére az elmúlt hetek legnagyobb nyertese a készpénz volt, 230 milliárd forint körüli összeggel nőtt az állomány, amely április első napjaiban már a 9900 milliárd forintot közelítette, de forintbetétekbe is csaknem 70 milliárd forintnyi új pénz került, s az euróbetétek állománya is mintegy 50 milliárd forinttal bővült. Bár az állampapír-forgalomból legnagyobb szeletet kihasító MÁP Plusz értékesítése csak négy napig volt negatív, összességében a lakossági állampapírok állománya szerény visszaesést mutatott márciusban, míg az adott napok legnagyobb vesztese a befektetésijegy-piac volt, ahol márciusban 200 milliárd forintot meghaladó volt a lakossági állomány csökkenése (az alapokból összességében 261 milliárd forintot vontak ki).
5. A vállalati és a lakossági
új hitelezés
A gazdasági vérkeringés fenntartásához és később az újrainduláshoz a hitelezés fenntartása kell Nagy Márton szerint. Az MNB már idézett felmérésében az áll, hogy a cégek 40 százaléka tervezett negyedéven belül bérfizetést hitelből, 17 százalékuk szerint erre az eszközre (új hitelre vagy a meglévő keret nagyobb mértékű kihasználására) már egy hónapon belül szükség lehet. A vállalatok harmada úgy döntött, hogy elhalasztja a beruházást. A válaszadók 11 százaléka tart ki eredeti fejlesztési szándéka mellett, 8 százalékuk ugyan beruházna, de annak volumenét kisebbre tervezi, mint korábban. Ebbe a piaci helyzetbe érkeznek az új állami és jegybanki hitelprogramok. A kérdőív alapján az MNB alelnöke szerint egyértelmű, hogy a kölcsönökkel most az elsődleges cél a likviditás biztosítása, a vállalkozások védelme, a beruházások a járványhelyzet után kerülnek előtérbe. Az MNB saját terméke, az NHP Hajrá esetében úgy számolnak, hogy az idén közel 900 milliárd forintot használhatnak fel az 1500 milliárd forintos keretből. Az első szakaszban engedik a hitelcserét (a régi NHP-s hitelek kivételével), illetve kifejezett cél a lejáró forgóeszköz-állomány NHP Hajrával történő megújítása – ennél a termékkörnél érvényesülhet igazán a 2021. júniusig adott 4 százalékos kamattámogatás.
A jegybank szerint a vállalati és ezen belül a kkv-hitelállomány bővülése is 4 százalék közelébe csökkenhet a tavalyi 15-16 százalékos szintről, ám ezt követően 2022-re már ismét két számjegyű lehet a bővülés. Lakossági oldalon a hitelkereslet visszaesése később következik be, jelenleg a korábbi hitelkérelmek folyósítása tartja a piacot, de a szabad felhasználású jelzáloghitelek és a gépjárműhitelek lényegében már most eltűntek a piacról. Az MNB szerint a következő időszak legkeresettebb terméke a személyi hitel lehet (ezért támogatja a kormányzat kedvező kamattal az új folyósításokat), a vészhelyzet utáni időszakban azonban jó eséllyel a minősített fogyasztóbarát személyi hitellel igyekszik az MNB a piacot alacsonyabb kamatozású fogyasztási hitelezésre bírni. Ugyanakkor a lakossági szegmensben is jelentős lesz a hitelkereslet visszaesése, a hitelállomány bővülése az MNB szerint 2021-re 5 százalékra csökken, ám a V alakú válság-forgatókönyv szerint 2022-re itt is bőven 10 százalék feletti volumenbővülés a prognózis.
6. Bankrendszeri jövedelmezőség
A bankoknak a moratórium ellenére értékvesztést kell képezniük a hitelezési veszteségekre, a fő kérdés az, hogy mekkorák lesznek ezek a veszteségek. Nagy Márton szerint az inflációs jelentésben szereplő alappálya mellett 330–350 milliárd forint lehet a céltartalékolási kényszer. Ha viszont az ország recesszióba csúszna, akkor az elszámolandó értékvesztés 405–432 milliárd forintot tenne ki. Ha ehhez hozzáadjuk a moratórium 50 milliárdos veszteségét és az előrehozott rendkívüli bankadó eddig nem tervezett 50 milliárdját, akkor feltételezhető, hogy recessziós környezetben a bankrendszer könnyen veszteséges lehet. Ráadásul még az inflációs alappálya esetén is több hitelintézet lesz veszteséges, annak ellenére, hogy a szektorszintű tőkearányos nyereség az MNB szerint 6 százalék körül alakulhat.
