Az emelkedő tendenciát mutató amerikai vírusstatisztikák ismét a kockázatkerülés felé terelik a befektetőket mind Európában, mind a tengerentúlon. A délelőtti kereskedésben a német államkötvényekbe menekültek a befektetők, és tovább adták az olasz fix hozamú termékeket. A DAX és a CAC is 3 százalék feletti eséssel indította a napot, a délutáni kereskedés az Egyesült Államokban a Dow Jones 4, az S&P 500 index 3,8 százalékos csökkenésével indult. (Szerdán Európában és Amerikában is jelentős esésekkel zártak a vezető indexek.) A hangulatot részben javította az ISM feldolgozóipari BMI vártnál magasabb márciusi értéke.
A joggal borzalmasnak titulált első negyedév után – amely a Stoxx Europe 600 indexben például 24 százalékos zuhanást hozott – az a kérdés, ki lesz elég bátor először vásárolni.
A piacon hallható leggyakoribb vélemény az, hogy a járvány nyomában járó gazdasági visszaesés súlyosabb lesz a 2008-asnál, ez egyértelműen további eszközárcsökkenést hozhat a következő hónapokra.
Bár a partvonalon sokan várakoznak, hogy mielőbb beszállhassanak a raliba, az eddigi visszapattanásokat időlegesnek tekintik. Nehéz elképzelni azt a részvénypiaci hajrát, hogy közben a negyedéves GDP-adatok két számjegyű visszaesésekről szólnak Európában és az Egyesült Államokban is, a pedig az utóbbiban a harmincas évek gyászos emlékét idézi. Másrészt a szereplőknek nincs illúziójuk az időzítés sikerességét illetően. Sokan tanácsolják a folyamatos vásárlást kisebb tételekben, mert a járványhelyzetet és a várt gazdasági visszapattanás mértékét lehetetlen előre jelezni, „az alját úgysem találja el senki”.
A kockázat mindkét irányban magas. Ha sikerül megfékezni a járványt, olcsó és gyors teszteket tudnak bevetni, vagy sikeres gyógyszer-kombinációkat találnak, akkor a mostani pesszimizmust utólag túlzott félelemnek titulálják majd.
A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható
