Újratervezi az idei üzleti évét a Mol

Rendkívüli intézkedéseket jelentett be tegnap a Mol, a közlemény legfontosabb részletei az idei 2,5 milliárd dolláros EBITDA-cél eltörlése, valamint a 2019-es adózott nyereség áthelyezése az eredménytartalékba. Cél a gazdasági és koronavírus-válság hatásainak minimalizálása, s hogy azután a Mol csoport erősebb legyen, mint azelőtt volt – jelezte Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató. A bizonytalan helyzetre hivatkozva nem készül új EBITDA-prognózis, ellenben a korábban tervezett 1,9–2,1 milliárd dollár helyett csak 1,5 milliárd dollárt költenek organikus beruházásokra az idén. Valamennyi üzletágban csökkentik a működési költségeket is annak érdekében, hogy készpénzsemleges pozíciót érjenek el, de mint írták, végső soron valamennyi intézkedés a készpénzmegőrzésre irányul. A bejelentés a Mol árfolyamát különösebben nem rázta meg.

Az azerbajdzsáni ACG-akvizíció lezárulta után 2–2,5 milliárd dollár áll a Mol rendelkezésére, ez elég ahhoz, hogy egy hosszabb ideig tartó válságot is átvészeljen. Szükséges azonban a helyzet normalizálódásáig a tartalékolás, ezért kerül eredménytartalékba a teljes tavalyi nyereség. Később fizethető osztalék, ha a részvényesek úgy határoznak (hogy mikor, az egyelőre kérdéses, jelen helyzet szerint augusztusban lehet megtartani az évi rendes közgyűlést). Az elemzői várakozások és a Mol korábbi kommunikációja szerint 100-110 forint részvényenkénti osztalékfizetés volt kilátásban. Bár a Mol halasztja az osztalékfizetést, de az INA-tól kap pénzt ugyanezen a jogcímen, a horvát társaság 14 milliárd forintnak megfelelő összeget utal a legnagyobb tulajdonosának.

Az első negyedévben még különösebb fennakadások nélkül napi 110 ezer kőolajhordó-egyenérték volt a Mol upstream üzletágának teljesítménye, de a teljes évi tervet annak ellenére csökkenteni kellett, hogy az idei év második felében már az ACG-mező is bekapcsolódik a termelésbe. Az új cél: napi 115-120 ezer kőolajhordó-egyenérték. A járvány miatt várható keresletkiesés finomítói leállásokhoz és a készletek telítődéséhez vezethet, emiatt átmenetileg a termelés korlátozására is kényszerülhet a Mol. A cég erre az üzletág kiadásainak csökkentésével készül, hogy már 25 dolláros hordónkénti olajár mellett is jövedelmező legyen a termelés (korábban 30 dollárnál volt a fedezeti szint).

A Mol-finomítók kihasználtságát 70-80 százalékra vették vissza, mert az üzemanyag-kereslet 20-40 százalékkal – ezen belül a benziné 40-50 százalékkal – csökkent. Enyhe gyógyír, hogy az üzletág marzsa az alacsony beszerzési áraknak köszönhetően emelkedett márciusban.

Pletser Tamás, az Erste gáz- és olajipari szektorelemzője a Világgazdaságnak elmondta: az intézkedések fő mozgatórugója, hogy a beruházási költségek ne haladják meg a Mol szabad cash flow-ját. Véleménye szerint 12–18 hónap csúszás lehet a visszatartott osztalék részleges vagy teljes kifizetésében. Alapvetően pozitív üzenetnek tartja, hogy a Mol megaberuházása, a poliolüzem a tervezett időre, 2021 végére elkészülhet. Pletser szerint a Mol hiteltartaléka ugyan jelentős, de a finanszírozás kondíciói változhatnak, nem csupán a járványhelyzet miatt, de azért is, mert a bankok óvatosabban finanszírozzák a szektor szereplőit.

A több mint 50 millió Mol-részvény felett rendelkező OTP Bank a korábbi osztalékvárakozások alapján 5-5,5 milliárd forinttól eshet el, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány pedig 8-9 milliárdtól. Az alapítvány sajtóosztálya lapunknak elmondta, hogy a Corvinus Egyetem finanszírozása stabil lábakon áll, bevételeinek csak egy részét képezi a Moltól származó osztalék.