Igen jól sikerült az első negyedév a lakossági hitelpiacon: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a háztartások összesen 590 milliárd forintnyi lakáscélú és fogyasztásihitel-szerződést kötöttek – a folyószámlahitelek nélkül – az év első három hónapjában, ez kiugró, 55 százalékos bővülés az egy évvel korábbihoz képest. A növekedés jó része a tavaly júliustól bevezetett babaváró hitelhez köthető, csak ennél a konstrukciónál több mint 170 milliárd forintnyi új szerződést kötöttek az arra jogosultak január és március között.
A babaváró hatása miatt a fogyasztási hitelek új szerződéseinek az összege is majdnem a duplájára ugrott 2019 első negyedévéhez képest. Figyelemre méltó azonban, hogy a fogyasztási hiteleken belül húzóterméknek számító személyi kölcsönöknél márciusra – hosszú évek után először – visszaesett az új szerződések mennyisége, és éves viszonylatban 49,1-ről 36,4 milliárd forintra zsugorodott. Az első negyedévben mért visszaesés persze még jóval kisebb, nem egészen 2 százalékos, 124,2 milliárd forintos összeg mellett. A személyi hiteleknél látható megtorpanás ugyanakkor egyáltalán nem meglepő: ezeknél a konstrukcióknál jellemzően nagyon rövid az igénylés benyújtása és a szerződéskötés közötti átfutási idő, így itt már azonnal tükröződhetett a járvány okozta válsághelyzet hatása. A fogyasztási hiteleken belül a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél történt még érdemleges változás a korábbi hónapokban megszokott trendekhez képest. A szerződések összege itt 40,4 százalékkal, 21,2 milliárd forintra emelkedett az első negyedévben, ami arra utal, hogy a lakossági ügyfelek ismét kezdenek rátalálni az elmúlt években szinte teljesen visszaszorult konstrukcióra.
A lakáshiteleknél folytatódott a kiegyensúlyozott, bár a korábbinál némileg visszafogottabb ütemű növekedés az első negyedévben is. Az MNB adatai szerint az új szerződések volumene 16 százalékkal, 236 milliárd forint környékére növekedett az első negyedévben 2019 hasonló időszakához viszonyítva. Az új szerződéseken belül változatlanul a hosszabb kamatperiódusú konstrukciók domináltak.
A szerződéskötések összességében még igen jónak tekinthető első negyedéves számai nyomán kedvezően alakultak a márciusi állományi adatok is. A jegybank kimutatása szerint a háztartási szektor teljes hitelállománya az első negyedév végén meghaladta a 7344 milliárd forintot, ami több mint 1100 milliárdos – 18,2 százalékos – emelkedés az egy évvel korábbihoz képest. A babaváró kölcsön hatása miatt természetesen a fogyasztási hiteleknél volt jóval gyorsabb – 33,4 százalékos – a növekedés, de szép, hozzávetőleg
9 százalékos ütemben nőtt a lakáshitelek állománya is. Figyelemre méltó emellett, hogy a személyi kölcsönök kimutatott mennyisége újabb csúcsra, 918,3 milliárd forintra emelkedett márciusban, a babaváró hitelek állománya pedig már a 630 milliárdos szint felett járt. A folyószámlahiteleknél viszont továbbra is tart az állomány lassú, de folyamatos zsugorodása: itt éves alapon 4,3 százalékos visszaesés történt, bő 270 milliárdos márciusi mennyiség mellett.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.