Pénz- és tőkepiac

Hathavi törlesztést nyertek a devizások

Félévnyi törlesztőrészletet spórolhattak meg a forintosítás óta a változó kamatozású konstrukcióval hitelt felvevő adósok, ugyanakkor a májusi törlesztőjük 5,1 százalékkal magasabb, mint 2018 februárjában. A hozamgörbe ellaposítására tett jegybanki kísérlet kivételes lehetőséget biztosít az ügyfeleknek a kölcsönök fixesítésére.

A z elmúlt hetekben megemelkedtek a rövid referenciahozamok. A piac erre már régen várt, igaz, korábban mindenki úgy számolt, hogy az emelkedése hozza majd el a hozamemelkedést. Ám most inkább a koronavírus-járvány kapcsán indult meg: a január elsején még 0,18 százalékon álló 3 hónapos Bubor jegyzése május 1-jén már 1,08 százalékon volt. Mindez az elmúlt években nem tapasztalt kamat- és így törlesztőrészlet-emelkedéshez vezetett a változó kamatozású hitelekkel rendelkező ügyfeleknél. Mi­után a 2015. februári forintosításkor a korábbi devizahitelesek számára a változó kamatozású konstrukcióra váltás volt az alap, így az érintettek többsége most ilyen hitellel rendelkezik. Esetükben – tízmilliós kölcsönnel és a forintosításkor még 15 fennmaradó évnyi törlesztéssel számolva – a májusi 78 119 forintos törlesztőrészlet 3176 forinttal haladja meg a januári törlesztés összegét, míg a 2018. februári törlesztéshez képest 3821 forint a különbség. A törlesztőrészlet-emelkedés a már említett 2018. februárhoz képest 5,1 százalék.

Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a forintosítás óta eltelt 64 hónap alatt az ügyfelek soha nem fizettek magasabb összeget, mint a forintra váltás első hónapjában: mintapéldánk szerint a májusi rekordtörlesztés összege is 7,4 százalékkal alacsonyabb, mint az első forintosított törlesztés 84 386 forintja. A változó kamatozású konstrukciót választó ügyfelek az elmúlt öt évben több mint hat hónapnyi törlesztést, 481 ezer forintot spóroltak meg ahhoz képest, mintha az indulástól kezdve – hasonló, példánkban 6 százalékos kamatozású – fix konstrukciót választottak volna. A teljes eddig felgyűlt törlesztésre vetítve a változó kamatozású hitelek választása tehát 8,9 százalékot hagyott az ügyfelek zsebében. Ha ugyanakkor az elmúlt három évet nézzük, akkor azt látjuk, hogy a rekordalacsony referenciakamatnak köszönhetően (a háromhavi Bubor a mélyponton 2018 februárjában 0,02 százalékon állt) a változó kamatozású konstrukcióban hitelt felvevőknek 2017-ben, ’18-ban és ’19-ben is több mint 11 százalékkal kevesebb törlesztést kellett fizetniük, mint ha fix lett volna hitelük kamatozása.

Az említett számokat érdemes azzal is árnyalni, hogy 2015 és 2019 között a nominális bérek 53,6 százalékkal emelkedtek, azaz egy 80 ezer forint körüli törlesztőrészlet kifizetése számottevően könnyebb volt az idén év elején, mint öt évvel ezelőtt. Persze azt is hozzátehetjük, hogy a pandémiás helyzetben, amikor sokan veszítik el az állásukat, vagy helyezik át őket csökkentett munkaidejű foglalkoztatásba, akár pár ezer forint törlesztőrészlet-emelkedés is érzékeny pont lehet. Ugyanakkor a rövid távú hatásoktól véd a moratórium, a jövőt pedig moderáltabbá teheti az a szabály, amely szerint a moratórium okán 2021 januárjától sem emelkedhet a törlesztőrészlet a 2020. márciusi összeg fölé.

Azoknak, akik szeretnék a kamatelőnyt úgy megőrizni, hogy biztonságban tudják magukat a jövőben a kamatváltozásoktól, kivételes lehetőséget kínálnak ezek a napok. A hozamgörbe ellaposodása következtében a három hónapos és az ötéves bankközi kamatláb közötti különbözet 5 bázispontra olvadt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint, ennek köszönhetően változatlan kamatfelár mellett mindössze 250 forinttal magasabb törlesztőrészlettel vehetünk fel 2025-ig fix törlesztőrészletet kínáló, 10 milliós hitelt, vagy válthatjuk át még fennálló hasonló tőketartozással rendelkező, változó kamatozású kölcsönünket. Ha még hosszabb időre szeretnénk biztosítani a fix törlesztést, akkor a havi törlesztőrészletünk a tízéves fixesítéskor alig több, mint

2 ezer forinttal haladja meg a változó konstrukció értékét, míg 15 évre rögzített kamattal 4 ezer forinttal kellene többet fizetnünk. Nem véletlen, hogy az MNB is a fixesítést népszerűsíti a bankoknak előírt kampánnyal. Fontos megjegyezni, hogy 2015-höz képest a hitelek kamatfelára is zsugorodott, jövőbe tekintő példánkban 2,5 százalékos kamatfelárral számoltunk.

A fixált hitelek kamatát hosszabb futamidejű bankközi kamatok csökkenése az MNB állampapír-vásárlási programjának köszönhető. Ennek keretében első körben 1000 milliárd forint értékben vehet hosszú lejáratú kötvényeket a jegybank. Eddig valamivel több, mint százmilliárd forint értékben vásárolt állampapírokat az MNB, ami a hosszú bankközi kamatok nagyjából 30-35 bázispontos csökkenését eredményezte. Nagy Márton, az MNB alelnöke korábban arról beszélt, hogy a központi bank 50-100 bázispontos esést vár az állampapír- vásárlási programtól, így a hitelkiváltással akár érdemes lehet még kicsit várni, amíg tovább esnek a kamatok.

Akinek a hiteléből hátralévő futamideje nem éri el az öt évet, annak nem feltétlenül éri meg kiváltani a kölcsönét. Igaz, hároméves rögzítés is létezik, amelynél szintén alig mérhető a törlesztőrészlet emelkedése. Azonban a korábbi kölcsön lezárásának jellemzően vannak fix költségei. Az elő-, illetve végtörlesztés díja jellemzően a tartozás 1 százaléka, azonban nulla és 2 százalék közötti terméket is kínálnak. Emellett az új felvételének is lehetnek fix költségei, amelyeket ugyan sok esetben elengednek vagy visszatérítenek a bankok, azonban ez sincs minden esetben így. A már meglévő kölcsönnél ezt jellemzően a végtörlesztés bizonyos idejű tilalmához kötik.

Az MNB 50-100 bázispontos esést vár az állampapír-vásárlási programtól, így a hitel-

kiváltással érdemes lehet

még kicsit várni, amíg tovább esnek a kamatok

Ezek is érdekelhetik