BUX 39,240.53
-1.65%
BUMIX 3,711.97
-1.12%
CETOP20 1,829.32
-2.80%
OTP 8,422
-0.78%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-5.75%
-1.73%
-1.49%
ZWACK 18,550
+1.09%
0.00%
ANY 1,570
-0.95%
RABA 1,095
+0.92%
0.00%
+0.63%
-3.12%
-0.94%
OPUS 165.8
-2.01%
+5.42%
-3.90%
0.00%
-3.19%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,918
-1.75%
-1.27%
ALTEO 2,370
-0.84%
+11.76%
-1.22%
EHEP 1,130
-5.83%
-0.83%
+0.89%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
-0.77%
0.00%
0.00%
-0.36%
+0.81%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
-0.27%
-3.12%
NAP 1,238
+1.48%
0.00%
-15.00%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Vonzó részvények Latin-Amerikában

Nincs régió, melynek gazdaságát és részvénypiacát ne érintette volna a koronavírus-járvány.

Nincs régió, melynek gazdaságát és részvénypiacát ne érintette volna a koronavírus-járvány.

A feltörekvő piacok különösen érzékenyen reagáltak, Latin-Amerika pedig még ezen belül is alulteljesítő, hiszen az S&P Latin America 40 index idén 47 százalékot esett, míg a teljes feltörekvő piacot lefedő MSCI EM index csak 18 százalékot. Latin-Amerika három legnagyobb, súlyos egészségügyi, gazdasági, politikai és társadalmi problémával küzdő országának (Argentína, Brazília, Mexikó) árnyékában azonban Chile és Peru vonzó befektetési célpontnak bizonyulhat.

Mindkét ország jól menedzselt, nyitott gazdasággal, kedvező demográfiával, nagy növekedési potenciállal rendelkezik. A járvány stabil gazdasági helyzetben érte őket, mindkettő költségvetési hiánya 2 százalék, államadósságuk pedig 30 százalék alatt volt 2019 végén. Ez széles mozgásteret nyit számukra a válságkezelésben. Peru fiskális és monetáris élénkítőcsomagja a GDP 12 százalékát teszi ki, ami kimagasló, míg Chilében a költségvetési élénkítőcsomag a GDP 6 százalékra rúg, a jegybank pedig története során először mennyiségi lazításba kezdett négymilliárd dollárnak megfelelő banki kötvény megvásárlásával.

Az IMF szerint az idei visszaesés mindkét országban kisebb lesz, mint Latin-Amerika egészében, jövőre pedig gazdaságuk várhatóan erőteljesen, 5 százalék feletti mértékben pattan vissza.

Ugyan mindkét ország erősen függ a bányászattól és a nyersanyagexporttól – Chilében a világon a legnagyobb réz- és lítium-, míg Peruban a legnagyobb ezüst- és harmadik legnagyobb rézkészlet található –, de az elmúlt évtizedben nagy erőfeszítéseket tettek gazdaságuk diverzifikálására, és ennek már jelentkeznek is a kedvező hatásai. Az idei jókora esést követően mind Chile, mind Peru részvénypiaca nyomott árazás mellett forog, a ciklikusan kiigazított P/E-mutató (CAPE) értéke mindkét piacon 11 alatti. Ez historikusan rendkívül vonzó értékeltség, ami a hosszú távon befektetőknek jó beszállási pont lehet mindkét ország részvénypiacán.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek