Alulteljesítést okozhat a magas kínai kitettség

Murányi Ernő | Ugrásszerűen drágultak az utóbbi időben a Kínából jelentős bevételt bezsebelő amerikai cégek részvényei, ám az újra felizzó geopolitikai feszültségek megálljt parancsolhatnak a szárnyalásnak – figyelmeztetett frissen megjelent tanulmányában a Goldman Sachs. A nagy kínai kitettségű amerikai társaságok papírjai ugyanis március közepe óta 15 százalékkal teljesítették túl az S&P 500-as indexet, ami arra vall, hogy a befektetők inkább az ázsiai óriás gazdasági kilábalására fókuszáltak, és nem túlzottan aggasztotta őket a két gazdasági nagyhatalom egyre jobban elmérgesedő viszonya. Ráadásul ugyanez a trend érvényesült globálisan is, hiszen a fejlett piacok Kínában legaktívabb 51 multinacionális nagyvállalatát követő MSCI index 46 százalékkal erősödött március 18. óta, miközben az MSCI World Index mindössze 32 százalékkal került feljebb.

Rossz hír azonban, hogy a világelsőségért folyó küzdelem a következő hónapokban újra az érdeklődés homlokterébe kerülhet. A fordulatban pedig kulcsszerepe lesz annak, hogy az amerikai elnökválasztási kampány hamarosan a célegyenesbe fordul – fejtette ki David Kostin, a tengerentúli bankház vezető stratégája. Szerdán Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke már alá is írt egy törvényt, amely szerint szankcionálni fogják azokat a kínai tisztviselőket, akik közreműködtek az országban élő több mint egymillió muszlim bebörtönzésében, Kína pedig azonnal megtorlással fenyegetett. Ismeretes, korábban az amerikai kormányzat élesen bírálta a hongkongi autonómiát korlátozó kínai törvénykezést, és Trump Kínát tette felelőssé a koronavírus-járvány terjedéséért is.

A Goldman a következő hónapokban sem számít jobbra, a menüre felkerülhet még az egymás országaiba való beruházások kölcsönös akadályozása, az Egyesült Államok technológiai leválása Kínáról és büntetővámok is. A bank politikai stratégái szerint Peking a jövőben főszabály szerint reagálni fog minden további amerikai akcióra.

Távolról sem Kínának a leginkább kitettek az S&P 500-ba tartozó vállalatok, 2019-ben például a társaságok bevételeinek mindössze 2 százaléka származott Kínából (Hongkongot és Tajvant is ideszámítva), míg Európa 6 százalékkal, a tágabb ázsiai csendes-óceáni térség pedig 9 százalékkal részesedett. Jóval magasabb volt a kínai bevételek aránya a technológiai vállalatok esetében, amelyek összesített forgalmuk 12 százalékát érték el a hatalmas országban. Ha pedig ezeknek a cégeknek a teljes külföldi kitettségét vizsgáljuk, akkor a Goldman szakemberei szerint a dollár árfolyamának van döntő jelentősége. Ezzel kapcsolatban a kutatók azt állapították meg, hogy a globális gazdaság küszöbönálló regenerálódása és a Fed laza monetáris politikája a dollár akár 20 százalékos leértékelődését is magával hozhatja, ami kedvez a külföldön értékesítő vállalatoknak.