Jól teljesít a magyar adóssegítő modell

Hogyan értékeli a hitelezési moratórium eddig elért eredményeit?

A kormány egyik első, igen bátor gazdaságvédelmi és családvédelmi intézkedése a veszélyhelyzet kihirdetése után a hitelezési moratórium elrendelése volt. Azért bátor, mert a világon egyedülállóan széles körű adóssághalasztásról határoztunk. A legtöbb országban, így Nyugat-Európában is, jellemzően csak szűkebb kört érintettek a hasonló intézkedések, legtöbbször a bajbajutottak élhetnek fizetési haladékkal. Sehol másutt nem lehet ilyen széles ügyfél- és termékskálára igénybe venni a moratóriumot. Abban is újat hoztunk – eleinte bíráltak is érte minket –, hogy más országok gyakorlatával ellentétben rendkívül hosszú, kilenc hónapos, ráadásul átjárható moratóriumot hirdettünk meg, miközben a legtöbb országban három hónapra szól a mentesülés. Nos, túl vagyunk az első három hónapon, s bár szerencsére ebben a hónapban csaknem teljesen újraindulhat az élet, és megszűnhet a veszélyhelyzet, a gazdaságnak még bizonyosan idő kell arra, hogy a leállás hatásait maga mögött hagyja. Miközben más országokban az érintettek most azon aggódhatnak, hogy meghosszabbítják-e a törlesztések felfüggesztését, a magyar háztartások és vállalkozások ebből a szempontból nyugodtan tervezhetik a talpra állás következő hat hónapját. És még valamiről fontos említést tenni: a pszichés hatásról. A magyar moratórium alanyi jogon jár minden adósnak. Nem azoknak kell szégyenkezve felkeresniük a bankokat, akiknek nehézséget okoz a törlesztőrészletek megfizetése, hanem ellenkezőleg, azoknak, akik büszkén elmondhatják, hogy a jelenlegi helyzetben is vállalni tudják a törlesztést. Ez is nagy különbség. A baloldal megszorításokra és sanyargatásra épülő válságkezelő gyakorlatával szemben ebben a nehéz helyzetben, amikor sokaknak megingott a munkahelyük, megélhetésük, mi segíteni, támogatni igyekszünk a családokat és a vállalkozásokat.

A hiteltörlesztési moratórium esetében mekkora összeggel számol a kormányzat?

A kormányzat az intézkedéssel a teljes számba vehető hitelállományra, mintegy 7,7 millió hitelszerződés esetében adta meg a lehetőséget a lakossági és a banki ügyfeleknek, hogy a pandémiára tekintettel az év végéig mentesüljenek a törlesztőrészletek megfizetésének terhe alól. Tavaly február végén nagyjából 15 ezermilliárd forint hitelállomány volt a bankok mérlegében, ebből 9,7 ezermilliárd vállalati és 3,8 ezermilliárd lakossági hitelt érintett a moratórium. Ezeknél a hiteleknél a törlesztés felfüggesztésének teljes igénybevétele esetén 3600 milliárd forint maradhat a polgárok zsebében és a vállalatok kasszájában. A gazdaságvédelmi alap tervezésekor nem számolhattunk más összegekkel, hiszen ahogy a járvány lefolyásáról, úgy a lehetőség kihasználásáról sem álltak rendelkezésre adatok.

Most már ismerünk adatokat.

Igen, és így láthatjuk, hogy a jelenlegi igénybevételi szintek mellett az intézkedés közel 2000 milliárd forintot hagy idén az adósoknál. Az, hogy a tervezettnél kisebb arányban éltek a banki ügyfelek a lehetőséggel, arra bizonyíték, hogy a magyar családok és vállalkozások anyagi helyzete az utóbbi években megerősödött. A vírusválság a hazai gazdaságot ereje teljében, a lakosságot pedig jó pénzügyi helyzetben találta. A magyar háztartások 12 százalékos megtakarítási rátája tavaly a legmagasabb volt az Európai Unióban. Az adatok szerint a csaknem 3,8 millió lakossági hitelszerződéssel rendelkező ügyfélből mintegy 2,5 millióan választották a fizetés átmeneti felfüggesztését, míg a nagyjából 285 ezer vállalati hitelszerződés kapcsán több mint 225 ezren éltek ezzel a lehetőséggel. A moratóriummal érintett hitelvolumenek esetében a háztartási hiteleknél a kinnlevőség 43, a vállalati kölcsönöknél pedig 46 százalékát továbbra is rendben törlesztik az ügyfelek. Azaz 2900 milliárd forintnyi lakossági és csaknem 4500 milliárd forint értékű vállalati kölcsönnél az érintettek nem éltek a lehetőséggel. Az, hogy jellemzően a kisebb összegű hitelek esetében élnek az ügyfelek a moratóriummal, azt igazolja, hogy az intézkedés elérte a célját, és a sérülékenyebb ügyfeleknek nyújt érdemi segítséget. A lakosságnál azoknak a kölcsöneiről lehet szó, akiknek az anyagi körülményei csak kisebb hitelfelvételt tettek lehetővé, és értelemszerűen a törlesztés is nagyobb gondot okoz. A vállalati adat annak fényében érthető, hogy a válság elsősorban a kisebb tartalékokat felhalmozó kkv-ügyfélkört érinti súlyosabban. Ezért is célozza a kormány a gazdaságélénkítő, munkahelymegtartó intézkedéseivel leginkább épp ezt a szegmenst.

Ezzel az aránnyal elégedettek?

Bár az elmúlt hetekben számottevően nem változott a moratórium alól kijelentkezők száma, még mindig korai lenne végleges számvetést készíteni az intézkedés hatásairól. Magyarország a vírussal szembeni küzdelmet eddig megnyerte, az egyik legeredményesebben védekező ország volt. A védekezés első szakaszát lezártuk ugyan, de a járványügyi készültség megmarad. A kormány épp ezért tette rugalmassá a moratóriumot: az ügyfelek a saját anyagi helyzetüket felmérve bármikor ki- és bejelentkezhetnek a moratórium rendszerébe december végéig. Ez a rugalmasság is a magyar megoldás olyan sajátossága, amelyet más országokban nem követnek. A kormány három éve meghirdette a Pénzügyi tudatosság kormánystratégiát, ahol a cél az, hogy a fogyasztók a korábbiaknál alaposabban mérjék fel a lehetőségeiket, és felelősen döntsenek pénzügyekben is. A moratórium erre kiváló eszköz, miközben a bankokat kifejezetten ösztönöztük arra, hogy segítsék az ügyfeleket a döntéseik meghozatalában. Megjegyzem, a pénzintézetek saját jól felfogott érdeke is az aktívabb ügyfélkapcsolat, hiszen az adósok számára megfelelő alternatívát kell kínálniuk a moratóriumot követő időszakra. Egyrészt a szabályozás kötelezi őket arra, hogy a futamidőt hosszabbítsák, és ne az adósok törlesztőrészlete emelkedjen meg annak következtében, hogy a moratórium alatt nem került sor tőketörlesztésre. A másik inkább banki kockázatkezelési feladat, hogy az ügyfeleket mindenképp a fizető adósok között tartsák, hiszen a nem teljesítő hitelek felfutása súlyos veszteségeket okoz a pénzintézeteknek is. Ezért hívtuk fel a pénzintézetek figyelmét arra, hogy a járvány miatt tartósan pénzügyi problémákkal küzdő adósokat egyedi finanszírozási ajánlatokkal segítsék a moratórium lejártát követően. Így a járvány elleni védekezés sikerének és a meghozott gazdaságélénkítő lépéseknek köszönhetően nagyon kevés problémás ügyféllel találkozhatnak majd a pénzintézetek januárban.

A vállalatok a felvett kölcsöneik

46

százalékát rendben törlesztik