Nagyon szép karriert futott be történetének első évében a gyermekvállalást ösztönözni hivatott, állami támogatású babaváró konstrukció. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az indulás – 2019 júliusa – és május vége között eltelt tíz hónap alatt 722,1 milliárd forintra ugrott az érintett családoknál lévő állomány, ami a lakosságnál lévő teljes hitelmennyiségnek már a 9,7 százalékát tette ki. A babaváró megjelenése persze szinte minden fontosabb lakossági hiteltermék részesedésénél csökkenést hozott a májusig számolt egy év alatt: a lakáshitelek súlya például 54,7-ről 50,4 százalékra, a szabad felhasználású jelzáloghiteleké pedig 15,3-ről 11,6 százalékra olvadt a háztartások portfóliójában. Egyedül a személyi kölcsönöknek sikerült szinten tartaniuk a részesedésüket, amely változatlanul 12,4 százalékos.
A támogatott konstrukció gyors előretörése persze érthető annak tükrében, hogy a tavaly júliusi megjelenés óta ritkán csökkent 50 milliárd forint alá az új szerződések havi mennyisége. A koronavírus-járvány által leginkább érintett áprilisban és májusban is rendre 46 milliárd forint feletti értékben születtek szerződések, vagyis ennél a konstrukciónál a járvány sem okozott drámai keresletcsökkenést.
A babaváró kölcsönnek kulcsszerep jutott abban is, hogy a lakáscélú és a fogyasztási hitelek – folyószámlahitelek nélkül számolt – új szerződéseinek összege 882,8 milliárd forintra emelkedett az év első öt hónapjában, és 26 százalékkal volt magasabb 2019 azonos időszakához képest. Ha ugyanis a képletből kivesszük a babaváró első öt hónapban elért, közel 264 milliárd forintját, akkor a fogyasztási hitelek új szerződéseinek összege 24,7, az új lakáscélú és fogyasztási kölcsönök együttes mennyisége pedig 11,6 százalékkal esett volna vissza.
Ha pedig a jelenlegi trendek folytatódásával számolunk – vagyis azzal, hogy továbbra is visszafogott lesz a kereslet a fogyasztási hiteleknél, a babavárónál viszont stabil marad –, akkor a babaváró piaci súlya továbbra is gyorsan emelkedik majd. Ez azt jelenti, hogy decemberre akár már a szabad felhasználású jelzáloghitelekét és a személyi kölcsönökét is meghaladhatja az állomány, vagyis a lakosságnál lévő mennyiség alapján – a lakáshitelek után – a babaváró lehet a második számú hiteltermék a piacon. Ez annál is inkább valószínű, mert Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára a friss adatokat ismertetve a múlt héten azt közölte, hogy a bankok már 784 milliárd forint babaváró támogatást folyósítottak. A babaváró iránti kereslet fennmaradásához, illetve növekedéséhez pedig hozzájárulhat, hogy a konstrukció szabályozásán több ponton is könnyített a kormány: például azok a házaspárok is igényelhetik a támogatást, akik már túl vannak az első házasságukon, de szeretnének még gyermeket vállalni.
