A koronavírus-járvány elleni védekezés elején, a elrendelése után az elmúlt évtized egyik legnagyobb próbáját állta ki minden különösebb fennakadás nélkül a hazai bankrendszer – derül ki a jegybanki adatok elemzéséből. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint az idei első negyedévben a magyar bankkártya-tulajdonosok 1997,7 milliárd forintot vettek fel a készpénzkiadó (ATM) automatákból, ez a 2019. évinél 4,9 százalékkal több. Tették ezt úgy, hogy a 23,2 millió készpénzfelvételi tranzakció száma 6 százalékkal elmaradt a bázisértéktől. Az egy pénzfelvételi tranzakcióra jutó átlagösszeg egy év alatt 11,7 százalékkal, mintegy 9000 forinttal ugrott meg, értéke negyedéves összevetésben 85 898 forint volt.
Az, hogy kevesebbszer több pénzt veszünk fel az ATM-készülékekből, sokéves trend, ám az első negyedévi ugrást ez nem magyarázza. Az ok a pénzintézetek szerint abban keresendő, hogy a kijárási korlátozás bevezetése után néhány napig nagyon sokan vettek fel készpénzt az automatákból. Az ügyfelek nem tudták előzetesen felmérni, hogy a szigorítások nyomán vajon nyitva lesznek-e a bankfiókok, lesz-e fennakadás a banki szolgáltatásokban. Legalább hasonló súllyal esett a latba, hogy a március 15-i hosszú hétvégén, a veszélyhelyzet elrendelését követően hatalmas készletezés kezdődött a lakosság körében, amit sokan készpénzből akartak finanszírozni.
A Világgazdaságnak küldött tájékoztatásból kiderül, hogy a CIB Banknál a szóban forgó egy-két hetes periódusban igen nagy mértékben, 15–30 százalékkal növekedett a készpénzfelvételi tranzakciók száma és volumene. A K&H-nál 30 százalékot meghaladó volt az ATM-es készpénzfelvételek növekedése, az MKB Banknál az adott időszakban március első napjaihoz képest 50-60 százalékkal is emelkedett a napi érték. Lapunk kérdésére az MNB-nél elmondták, hogy március 12–20. között a forgalomban lévő forintkészpénz-állomány értéke kiugró mértékben, mintegy 250 milliárd forinttal nőtt. Miután az első napok után normalizálódott a helyzet, a jegybank szinte azonnal visszaáramlást tapasztalt, úgyhogy március egészét nézve a növekedés valamivel kisebb volt, nagyjából 220 milliárd forintot tett ki. Ez az összeg azonban nem csupán az ATM-es készpénzfelvételeket foglalja magában, hanem a hitelintézetek pénztári forgalmát és készpénztartalékainak változását, valamint a Magyar Posta által kezelt készpénzmennyiséget is.
A jegybanki statisztikák szerint a tíz legnagyobb kereskedelmi banknál a márciusi ATM-es készpénzfelvételek értéke nagyjából 650 milliárd forint volt, ami 47 milliárd forinttal több, mint februárban, és 27 milliárd forinttal több, mint 2019 márciusában. Ezt az adatot erősen módosította, hogy a korlátozások elrendelése után, március végén a gyárak, üzemek fokozatos leállásával megállt az élet, és az emberek nagyon keveset mozdultak ki, a boltok zöme pedig bezárt. Ezt a megtorpanást igazolják vissza a jegybanki adatok is: április–május folyamán az ATM-ekből felvett készpénz mennyisége 15-20 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakától. Az MKB-nál is azt jelezték, hogy a készpénzfelvételek növekvő trendje március utolsó napjaiban teljesen meg is szűnt. Áprilisra 23 százalékkal csökkent az ATM-ekből felvett készpénz összege, ami májusban sem emelkedett vissza az előző év azonos időszakában tapasztalt szintre. A Takarékbanknál és a K&H-nál szintén arról beszéltek, hogy a válsághelyzet első napjaiban tapasztalt megugrás hamar visszaállt a megszokott szintre. A CIB-nél a január–februári – tehát átlagos – tranzakciószámhoz képest a készpénzfelvételek darabszáma nagyjából 30, értéke körülbelül 15 százalékkal csökkent május végére. A márciusi felfutás nemcsak a bankkártyás pénzfelvételre volt jellemző. Az MNB szerint a hitelintézetek pénztárain keresztül márciusban az előző havinál majdnem 25 százalékkal, 93 milliárd forinttal több készpénz áramlott ki az ügyfelekhez, amit április–májusban az ATM-ekhez hasonlóan erős, mintegy 35 százalékos visszaesés követett. A jegybankból történő készpénzkiáramlás júniusra megközelítőleg visszatért a rendes kerékvágásba. Az MNB szerint egyelőre korai összegezni, hogy a járványhelyzet hosszú távon miként befolyásolhatja a lakosság készpénzhasználati szokásait. Erről pontos megállapítások az elkövetkező hónapok pénzforgalmi adatai alapján fogalmazhatók meg.
Banki információk szerint a zárlati intézkedések közepette nem volt egyszerű megoldani az üzletmenet fenntartáshoz szükséges készpénzlogisztikát, ám a fokozott monitoring mellett nem volt probléma a készpénzellátásban. Információink szerint volt olyan pénzautomata, amelyhez a korábban szokásos napi töltés helyett négyszer szállítottak, hogy az ügyfelek zavartalanul a pénzükhöz jussanak. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a korlátozó intézkedések közepette nem alakult ki pánik, a lakosság példamutatóan vette ki részét a védekezésből. A jegybank értékelése szerint az MNB, a Magyar Bankszövetség és a hitelintézetek összehangolt tevékenységének köszönhetően a készpénzforgalom a pandémiás időszakban is zavartalanul működött.
Az idei első negyedévben
a tavalyihoz képest
4,9
százalékkal több
készpénzt vettek fel
