A június sem sikerült túl jól a vállalati hitelpiacon: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a hatodik hónapban mínusz 34,2 milliárd forintot tett ki a tranzakciók egyenlege, vagyis a cégek ennyivel több hitelt fizettek vissza annál, mint amennyit felvettek. Ezzel már a harmadik hónapban lett negatív a tranzakciók értéke a céges hiteleknél, miután áprilisban 64,2, májusban pedig 27,7 milliárdos mínuszt mutatott a mérleg. A második negyedévi visszaesés természetesen érződik az első féléves számokon is: az MNB adatai szerint 2020 első hat hónapjában 300,3 milliárd forint volt a tranzakciók összesített értéke, ami a felét sem éri el az egy évvel korábbi 656,7 milliárdnak.
A vállalati hitelállomány alakulásán kevésbé látszik az elmúlt hónapok visszaesésének hatása, de ebben nagy szerepe lehet a március óta élő törlesztési moratóriumnak is.
A jegybank adatai szerint június végén 8871,2 milliárd forintot ért el a teljes céges hitelállomány, ami 9,7 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi mennyiségnél. Figyelemre méltó azonban, hogy az egyes hitelfajták mennyisége nem nőtt egyenletesen: a folyószámlahitel-portfólió mérete például minimálisan ugyan, de zsugorodott is egy év alatt, és június végén alig haladta meg az 1500 milliárd forintot. Az egyéb, éven belüli lejáratú hiteleknél viszont (ezek gyakorlatilag a forgóeszközhiteleket takarják) 30 százalékkal nőtt 12 hónap alatt az állomány, és megközelítette a 884 milliárd forintot. Az éven túli lejáratú hiteleknél az öt évnél hosszabb futamidejűek teljesítettek jobban: ezek mennyisége bő ötödével, 4343 milliárd forint fölé nőtt egy év alatt, miközben az egy és öt év közötti lejáratú kölcsönöké 7,1 százalékkal, 2131,9 milliárd forintra olvadt. Mindezek nyomán az öt éven túli lejáratú és a forgóeszközhitelek súlya jelentősen nőtt az utóbbi időszakban a céges portfólióban: az előbbieké júniusban már 49, az utóbbiaké pedig 10 százalékot tett ki. Az OTP Bank legutóbbi kutatása szerint a pénzügyek terén a korábbinál is hangsúlyosabbá vált a biztonság és a kiszámíthatóság a vállalkozóknak, ezért – főleg az erősen érintett társaságok vezetői – minden esetben alaposan átgondolják a hitelfelvételt. A gazdaságélénkítő programokban meghirdetett állami támogatású, kiszámítható – maximum 2,5 százalékos – kamatozással kínált konstrukciókat viszont láthatóan fokozott érdeklődés övezi – emelte ki közleményében a hitelintézet. A jegybanki NHP Hajrá április 20-i indulása óta a hitelintézetek eddig 4098 vállalattal kötöttek hitel- vagy lízingszerződést 285 milliárd forint összegben, amelyből a ténylegesen kinn lévő – azaz a már lehívott, de még nem törlesztett – állomány 249 milliárdot tesz ki. A megkötött szerződések volumenének 54 százaléka forgóeszközhitel, 26 százaléka új beruházási vagy lízing, 20 százaléka pedig korábbi hitel kiváltásához kapcsolódott.
Az NHP Hajrá konstrukcióira az OTP Banknál több mint 800 ügyfél szerződött összesen 45 milliárd forint értékben. Hitelkiváltásra az ügyfelek csupán 14 százaléka vette igénybe a forrásokat, míg új hitel igénylésre 86 százalékuk. Az összes igénylést vizsgálva az ügyfelek több mint 80 százaléka a szabad felhasználású forgóeszközhiteleket kereste. A koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítésére megújított Széchenyi-kártya program konstrukcióira eddig több mint 700 ügyfél szerződött az OTP Banknál összesen több mint 29 milliárd forintnyi forrásra.
