A bevált gyakorlatot erősíti a kormány

A koronavírus-válságban egyre népszerűbbé vált az elektronikus fizetés – mondta Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettese. Megjegyezte, hogy

a járványnak betudható 4,1 százalékos második negyedévi kiskereskedelmi visszaesés ellenére a bankkártyás vásárlások értéke március és június között 12 százalékkal múlta felül a 2019-es hasonló adatokat.

A készpénzes fizetésnél lényegesen kisebb fertőzési kockázattal járó elektronikus fizetést azok is használni kezdték, akik eddig legfeljebb készpénzfelvételkor vették elő a bankkártyájukat. Tállai András szerint ezt igazolja az, hogy a második negyedévben 23,2 százalékkal esett vissza a bankkártyás készpénzfelvételek száma, és az automatákból kivett pénz összege is 13,3 százalékkal csökkent. Ma már mind több helyen igénylik a vásárlók az elektronikus fizetést, ezt is felismerve döntött úgy a kormány, hogy jövő januártól minden olyan kereskedőnek és szolgáltatónak biztosítania kell valamilyen elektronikus fizetési lehetőséget, aki egyébként online pénztárgép üzemeltetésére kötelezett.

A Pénzügyminisztérium minden lehetséges módon igyekszik segíteni azt a nagyjából 40-60 ezer kereskedőt, akinek az elkövetkező negyedévben meg kell felelnie a jogszabályi követelménynek: a tárca egyeztetést kezd a kamarák és a kereskedelmi szövetségek képviselőivel arról, hogy az érintettek miként kaphatnak megfelelő információkat a szabályozásról és a lehetőségekről. A miniszterhelyettes szerint a piaci szereplők is igen aktívak, a következő hetekben bizonyos, hogy több irányból kapnak majd megkereséseket, ajánlatokat a kereskedők. Fontos ugyanakkor, hogy ők is tájékozódjanak, és ne hagyják a döntést az utolsó pillanatra, a karácsonyi nyüzsgés idejére.

Tállai András emlékeztetett:

a jogszabály hangsúlyosan az elektronikus fizetésről szól, a kereskedőknek nem feltétlenül a bankkártyás elfogadásban kell gondolkodniuk, hiszen márciustól az azonnali fizetési rendszer révén már az átutalások is pillanatok alatt eljutnak a címzetthez, így ezen a módon is lehet gyorsan fizetni.

Tállai András ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt évek technikai újításainak köszönhetően a bankkártyás fizetés biztosításához már nem feltétlenül van szükség az üzletekben eddig megszokott bankkártya-elfogadó (POS) készülékekre, a kisebb kereskedőknél már megoldható, hogy egy applikáció segítségével a vállalkozó mobiltelefonja váljon bankkártya-elfogadó készülékké, tovább csökkentve a költségeket.

Az elkövetkező időszak ismeretterjesztő tájékoztatási akciójának egyik fő feladata – mondta Tállai András –, hogy a kereskedők figyelmét felhívják arra, hogy az elektronikus fizetés megteremtésének, fenntartásának költségei ma már kisebbek, mint a készpénzhasználaté.

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint ma már a kisebb, havi 300 ezer forintos bankkártyás forgalmat lebonyolító kereskedők számára is elérhető a piaci versenyben az 1-1,5 százalékos költségszint.

A gazdasági kimutatások ennél magasabbra teszik a készpénzkezelés költségeit: a pénz átszámolására, őrzésére számított időt és költséget jellemzően nem kalkulálják be a vállalkozók, hogy a pénztárhiányok és a címletváltás költségeiről már ne is beszéljünk – mutatott rá Tállai András.

A Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint ráadásul az elektronikus fizetés költségeinél jobban nő a forgalom azokon a helyeken, ahol mód nyílik például bankkártyahasználatra. A kártyás költések esetében az átlagos vásárlási érték 16 százalékot meghaladó mértékben nőtt a második negyedévben: míg 2019-ben április és június között egy kártyás vásárláskor átlagosan 7211 forintot hagytak a pénztárakban az emberek, addig idén, a bezártság hónapjaiban az átlagos kosárérték 8372 forintra emelkedett. Ez – tette hozzá Tállai András – azt is igazolja, hogy helyes volt az a kormányzati döntés, amellyel, a vásárlók biztonságát szem előtt tartva, a korábbi 5 ezer forintról 15 ezer forintra emelték a PIN-kód megadása nélkül lebonyolítható tranzakciók értékét.