Tovább gyengült szerdán a magyar fizetőeszköz, az euróval szemben a 365-ös szint felett is kötöttek ügyletet, eközben a dollár árfolyama 313 forint közelében is járt. Az euró-forint kurzusban érdemi ellenállási szint húzódik 365-nél – írták gyorselemzésükben az Equilor szakértői, a következő ellenállás már a történelmi rekordnak számító 370-es szintnél található.
A dollár-forint kurzus átlépte a kétszáz napos mozgóátlagot, amiben alapvető volt a szerepe az euró-dollár árfolyamban meghatározó támaszok elestének.
Ha az amerikai deviza tovább erősödik, az értelemszerűen a dollár-forint jegyzését is felfelé mozdítja. Az Equilornál úgy látják, elképzelhető a 365 forintos euróárfolyam szintjéről egy visszakorrigálás, de a trend továbbra is a magyar fizetőeszköz gyengülése felé mutat.
Pálffy Gergely, a Raiffeisen Bank elemzője a Világgazdaságnak úgy nyilatkozott, hogy az euró-forint egyensúlyi középárfolyamot 2021 végére, 2022 elejére várja a 370-es szinten, szerinte tartós marad a forint gyengülése. Rövid távon is alapvetően nagyobb a valószínűsége a folytatásnak, az euró-forint kurzusban lefelé jóval kevesebb a tér, és a technikai elemzések is a hazai deviza gyengülését jelzik előre. A profi befektetők többsége szintén erre rendezkedett be, többen nyitottak long euró-forint pozíciót, mint shortot.
Nagy kérdés, hogy a következő napokban, hetekben megismétlődik-e a tavaszi forgatókönyv, látunk-e felszúrásokat az euró-forintban
– értékelt Pálffy Gergely.
Ezek a nagy volatilitással járó kilengések kifejezetten nincsenek a jegybank ínyére, így ha a forint gyengülése folytatódik, a Magyar Nemzeti Bank akár már az e heti betéti tenderen ideiglenesen megemelheti az egyhetes betéti kamatot – a 0,6 százalékos alapkamatnál magasabbra –, ezáltal szűkíthető lenne a forintlikviditás.
A Raiffeisennél úgy látják, egy ilyen lépés már csak azért sem lenne váratlan, mert az MNB most a 350–360 forint közötti euróárfolyammal lenne leginkább elégedett, hosszú távon pedig évi 1,5-2 százalékos forintleértékelődéssel. A magyar pénz értéke az euróval szemben az elmúlt egy évben ennél jóval nagyobb mértékben, 8-9 százalékkal csökkent, emiatt felértékelődhetnek az euróalapú megtakarítások a háztartások körében, de Pálffy szerint ez még távolról sem veszélyeztetheti az Államadósság Kezelő Központ idei megemelt finanszírozási tervének megvalósulását. Nincs kizárva, hogy a következő időszakban heves mozgásokat látunk az euró-forint jegyzésben, ennek egyik oka lehet például az, ha a bankrendszerben ideiglenes euró-likviditáshiány alakul ki. A szakértők szerint az MNB ezt is árgus szemmel figyeli, és szükség esetén közbelép: euróeladással vagy az EKB-val kötött repomegállapodás révén rendelkezésre álló eurólikviditás biztosításával.
A forint a szerdai és a keddi gyengülésével vegyes képet mutat a régió főbb devizáihoz képest,
a cseh korona kedd reggel óta több mint 1 százalékkal erősödött az euróval szemben, a lengyel zloty viszont a forinthoz hasonlóan nincs már messze az április elsejei mélypontjától: akkor 4,6 zlotyba került egy euró, jelenleg 4,5-et kell adni érte. Mindezek arra utalnak, hogy a forint gyengélkedése mögött kevésbé az MNB kommunikációja, sokkal inkább a borús nemzetközi hangulat és a dollár erősödése áll, s ebben a piaci környezetben a forint is nehezen megy szembe a trenddel.
