Nagyon kellett a babaváró
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA tavaly július óta elérhető babaváró konstrukció is nagyon kellett a fogyasztásihitel-piac első nyolc havi növekedéséhez – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A jegybank statisztikái szerint
január eleje és augusztus vége között összesen 786,9 milliárd forintnyi új fogyasztásihitel-szerződést kötöttek – a folyószámlahitelek nélkül számítva – a háztartások. Ez 2,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi 768,7 milliárdot.
A babaváró hitel nélkül nézve ugyanakkor már jóval árnyaltabb a kép: a konstrukció idei új szerződései nélkül már csak 370,8 milliárd forintnyi fogyasztási kölcsönt hozott az első nyolc hónap, 37,1 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbinál.
A fogyasztási hitelek piacának zsugorodása persze egyáltalán nem meglepő. Egyrészt a koronavírus-járvány nyomán bekövetkező gazdasági bizonytalanság és visszaesés miatt a háztartások döntő része elhalasztotta a hitelfelvételt igénylő beruházásait, másrészt pedig a szabad felhasználású babaváró konstrukciónak is volt valamekkora elszívó hatása a piaci alapú hiteltermékekkel szemben. Az első nyolc hónap adatainál emellett egy erős egyszeri hatás is érvényesül: mivel a babaváró csak tavaly július óta elérhető, 2019-ben csak két – igaz, igen erős – hónap adódott hozzá a friss fogyasztásihitel-szerződések mennyiségéhez.
A piaci alapú termékcsoportokat vizsgálva jól látszik, hogy az egyes konstrukciók teljesítménye meglehetősen vegyesen alakult az első nyolc hónapban.
A nagy veszteseknek egyértelműen a személyi kölcsönök tekinthetők, amelyeknél több mint 38 százalékkal visszaesett éves összevetésben az új szerződések mennyisége, és nem egészen 235 milliárd forintot tett ki.
Az áruvásárlási hiteleknél viszont gyakorlatilag stagnált a piac, a 16,4 milliárd forintnyi új szerződés mindössze 0,1 milliárddal marad el az egy évvel korábbitól. A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél jelentősen, 17,6 százalékkal emelkedett az MNB által kimutatott új mennyiség, és meghaladta az 54 milliárd forintot. A gépjárműhiteleknél és az egyéb fogyasztási hiteleknél összességében kevesebb mint a felére esett a szerződéses volumen, és valamivel 65 milliárd forint felett alakult.
A babaváró konstrukció megjelenése persze az állományi adatokon is jól látszik:
miközben a fogyasztási hitelek háztartásoknál lévő mennyisége az augusztus végéig számolt egy évben 29 százalékkal, 3411,6 milliárd forintra duzzadt, a támogatott kölcsön nélkül már jóval szerényebb, 2,6 százalékos lett volna a bővülés,
ehhez ráadásul a március óta élő hiteltörlesztési moratórium is hozzájárult. A babaváró gyors előretörése nyomán a konstrukció részesedése a fogyasztásihitel-portfólióban már 25,5 százaléknál, a teljes lakossági hitelállományban pedig 11 százalék felett jár. Ha pedig a jelenlegi tendenciák folytatódnak, a babaváró állománya a személyi kölcsönökét is lekörözheti, és – a lakáshitelek után – a második számú termékké léphet elő a lakossági piacon.
