Szabadulna az acélballaszttól a Thyssenkrupp
A tőzsdén nagyon megmozgatta a Thyssenkrupp-részvények árfolyamát az acélipari üzletág esetleges eladásának híre. Ha az üzlet megköttetik, 200 éves tradícióval hagy fel a konszern.
Robbanásszerű emelkedésbe kezdtek a Thyssenkrupp részvényei péntek délelőtt Frankfurtban, amikor a brit Liberty Steel bejelentette, hogy nem kötelező vételi ajánlatot tett a német társaság acélipari üzletágára. Bár a közlemény nem tért ki a megajánlott vételárra, a részvények egy darabig 25 százalékos pluszban is jártak, amiből zárásra is megmaradt csaknem 11 százalék. Ha az üzlet létrejön, a Thyssen AG és a Krupp Művek egyesüléséből létrejött iparvállalat 200 év után hagy fel az acélgyártással. A csoport magyarországi tevékenységét valószínűleg nem érintik a változások.
A Liberty Steel indiai származású főtulajdonosa, Sanjiv Gupta szerint a két cég termékportfóliója, vevőbázisa és földrajzi jelenléte remekül kiegészítené egymást. A brit társaság saját adatai szerint az éves forgalma tavaly elérte a 13 milliárd fontot, és harmincezer munkavállalót foglalkoztat négy kontinens kétszáz telephelyén.
A Thyssenkrupp meglehetősen visszafogottan reagált az ajánlatra, ígérve, hogy alaposan áttanulmányozzák a tartalmát. Hangsúlyozták: tárgyalnak a többi érdeklődővel is, sőt, ezek között megnevezték a svéd SSAB-ot és az indiai központú, de már Európában is jelen lévő Tata Steelt is. A menedzsment nem kizárólag komplett értékesítésben gondolkodik, szóba jöhet a szakmai partnerség, valamint a részleges eladás is – fejtette ki Martina Merz vezérigazgató.
Az európai acélgyártás – főként az autóipari megrendelések visszaesése következtében – kapacitásfelesleggel küszködik. Emellett az átállás a klímabarát termelésre óriási beruházásokat igényel. A Thyssenkrupp, tekintettel a nehéz helyzetre, tavaly már megpróbálta az egyesülést a Tata Steel európai leányvállalatával is, azonban az európai versenyhatóság elkaszálta a tervet. Július végén az esseni központú konszern bő 17 milliárd euróért elpasszolta a liftgyártó divízióját, és ezzel pénzügyi értelemben levegőhöz jutott, ám továbbra is nagy pénzeket emészt fel a modernizáció és az adósságállomány csökkentése. A világjárvány is áthúzta a cégvezetés számításait, idén milliárdos lehet a veszteség. Az IG Metall szakszervezet néhány napja azt követelte, hogy az állam szerezzen részesedést a cégben az acélgyártás megmentése érdekében. Észak-Rajna–Vesztfália miniszterelnöke, Armin Laschet azonban közölte, az állami bevásárlás nincs napirenden. A szakszervezetnek nem tetszik a Liberty Steel ajánlata, szerintük a brit cégnek nincs semmiféle koncepciója, csupán egyet tud: alulfinanszírozott gyárakat üzemeltetni. Pedig a Liberty megkísérelte a szakszervezet megnyerését – a Bloomberg úgy tudja, jelezték, hogy Kelet-Európában folyó gyártást telepítenének át Duisburgba.
Felmerülhet a kérdés, hogy ha a liftgyártás után az acéliparból is kivonul a cég, akkor mi marad a palettáján. Nos, további tíz ágazatban tevékenykedik, a hadihajók és tengeralattjárók építésétől a vegyiparon át az autóalkatrész-gyártásig. Hazánkban túlnyomóan az utóbbi területhez tartozó cégek vannak jelen, acélgyártási kapacitást nem telepített hozzánk a cégcsoport. Nyolc telephelyen működik az országban az egyebek között acélkereskedelemmel is foglalkozó, 300 embernek munkát adó Thyssenkrupp Materials Hungary Zrt., amelynek tevékenységét valószínűleg nem fogja érinteni az esetleges üzletág-értékesítés, mivel a hasonló esetekben mérvadó gyakorlat szerint ilyenkor szerződésben kötik ki az idegen kézbe kerülő gyártás és az értékesítési részleg közötti együttműködést.
