BUX 39,412.74
-0.51%
BUMIX 3,795.1
-0.11%
CETOP20 1,860.46
+1.28%
OTP 8,400
+0.55%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+5.12%
-0.57%
0.00%
ZWACK 18,300
-1.08%
0.00%
ANY 1,580
+1.28%
RABA 1,130
0.00%
0.00%
-1.19%
-1.92%
0.00%
OPUS 173.6
-2.91%
-5.46%
0.00%
0.00%
-2.21%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,926
-0.14%
DELTA 39.85
-0.37%
ALTEO 2,290
+1.78%
0.00%
-0.98%
EHEP 1,370
-3.86%
0.00%
-0.38%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-2.21%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+3.95%
-1.13%
-0.77%
0.00%
-1.38%
-0.40%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,700
0.00%
-3.02%
NAP 1,278
-0.16%
0.00%
+18.75%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Üres cégekbe öntik a pénzt a befektetők

A tőzsdéket idén ellepő speciális célú akvi­zí­ciós társaságok (SPAC) a likviditásra szomjazó cégek­nek és a kisbefektetőknek is kínálnak előnyöket, a hagyományos IPO-nál egyszerűbb bevezetési folyamat azonban közel sem jelent garanciát a tőkepiaci sikerre.

A koronavírus-járvány óriási tőkepiaci hullámai és a rendkívüli piaci volatilitás sem vette el a vállalatok kedvét a tőzsdére lépéstől, az IPO-piac azonban az utóbbi időben jelentős átalakuláson ment keresztül.

A hagyományos elsődleges részvénykibocsátások (IPO) és direkt bevezetések mellett egyre inkább üres cégek, úgynevezett SPAC-ek lepik el a tőzsdéket

– mutatott rá a Random Capital online előadásában. Ezek olyan, tevékenységet nem végző vállalatok, amelyek más társaságok felvásárlására gyűjtenek pénzt a befektetőktől. Erre meghatározott idejük – jellemzően két évük – van, a folyamat végén pedig az akvirált társaság lép a tőzsdére.

Idén már 157 ilyen SPAC-rész­vény-bevezetés valósult meg, amelyek szűk tíz hónap alatt több mint 57 milliárd dollárnyi tőkét szívtak fel, négyszer annyit, mint az eddigi csúcsévnek számító 2019 egészében. A befektetők lényegében biankó részvényeket vesznek, és olyan, felvásárlásokban jártas szakmai befektetőknek előlegezik meg a bizalmat, mint Bill Ackman, aki a nyáron több mint négymilliárd dollárt gyűjtött össze Pershing Square Tontine Holdings nevű SPAC-ével – ez rekordnak számít. A legfrissebb pletykák szerint az amerikai sztárbefektető a Bloomberg médiavállalatot szemelte ki magának, de korábban az Airbnb tőzsdére segítésénél is felmerült a neve.

A speciális akvizíciós társaságok létrejöttének a pozitív piaci hangulat kedvez igazán, jellemzően akkor nő meg a számuk, amikor bőséges likviditás van a piacon

– hangsúlyozta Kiss Domokos, a Random Capital elemzője.

Fotó: Spencer Platt/Getty Images

Amíg az amerikai Fed és más központi bankok öntik a pénzt a gazdaságba, várhatóan SPAC-ekből sem lesz hiány. Kérdés azonban, hogy az idei év exponen­ciális felfutása mellett a forrást gyűjtő cégek találnak-e megfelelő számú minőségi célpontot.

A koncepció azért is lehet népszerű, mert egy klasszikus IPO meglehetősen hosszadalmas folyamat. Akár egy-másfél év is eltelhet, mire a dokumentáció összeállításától a felügyeleti engedélyeztetésen át a jegyzés lebonyolításával végre eljut a tőzsdére a társaság, míg egy SPAC-IPO-val akár három-négy hónap alatt parketten találhatja magát a felvásárolt cég.

A tőzsdére lépés sikeréhez ráadásul elegendő, ha a felvásárló meg tud egyezni az akvirált céggel, így azért sem kell aggódni, hogy a hosszas procedúra végén lesz-e elég befektető, aki lejegyzi a papírokat.

A bevezetésnek ez a rapid formája a kisbefektetőknek is vonzó lehet, hiszen egy SPAC-részvénnyel hamarabb be tudnak szállni egy-egy ígéretes tőzsdei sztoriba, szemben a hagyományos IPO-kkal, ahol a lakossági ügyfelek a befektetési bankok és intézményi befektetők mellett nem igazán rúghatnak labdába. Figyelmeztető lehet azonban a Nikola esete. Az elektromos teher­autókat fejlesztő vállalat a SPAC-ekre jellemző, egyszerűbb szabályozás miatt kerülhette el a tőzsdei bevezetés előtti átfogó vizsgálatot, sok befektető így már túl későn, pozícióban ülve szembesült azzal, hogy a társaság vélhe­tően megvezette őket az úttörő technológiájáról tett kijelentéseivel.

A tőzsdére lépésnek ez a módja ráadásul korántsem garancia a tőkepiaci sikerre. Az IPO-kra szakosodott Renaissance Capital felmérése szerint 2015 és 2020 között a SPAC-akvizíciókkal parkettre jutó társaságok átlagos hozama mínusz 18,8 százalék volt, szemben a hagyományos IPO-k 37 százalék feletti eredményével. A körültekintés – mint minden más befektetési döntésnél – már csak ezért is különösen indokolt lehet az új tőzsdei hóbort kapcsán.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek