A jegybank nem, a vétó hatott a forintra
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnapi közleményében alapvetően nem láthattunk váratlan elemeket, így a napon belüli mérsékelt forintgyengülés az EU-büdzsé és a helyreállítási alap magyar és lengyel vétójával magyarázható
– értékelt a Világgazdaságnak Török Lajos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője. A következő napokban helykeresés jellemezheti az euró-forint kurzust, amely a 355–370-es sávban mozoghat a várakozásaik szerint, jegybanki beavatkozásra a 375-ös szint alatt nem számítanak. Az Equilor szakértője a kötvény- és hitelprogramok keretbővítését a forintárfolyam szempontjából semlegesnek vagy enyhén negatívnak tartja.
Ha az inflációs trend továbbra is lefelé tart, megnyílhatna a kerete az újabb monetáris lazításoknak, a jelenlegi euró-forint kurzus alapján azonban nem várható ilyen irányú lépés
– mondta Török Lajos, aki arra számít, hogy a következő hetekben a forint volatilisebb maradhat, mint a régiós devizák, hasonlóan az elmúlt időszakban látottakhoz. Az MNB holnapi betéti tenderén 0,75 százalékon maradhat a kamat, ebben az eszközben legkorábban decemberben következhet lazítás, de csak abban az esetben, ha az infláció tovább mérséklődik, és a forint piacán csökken a volatilitás.
A Raiffeisen a tegnapi elemzői kommentárjában azt írta, hogy a következő időszakban a 355-ös célár közelében stabilizálódhat az euró-forint kurzus (2021 végére 360-as euró-forint árfolyamot prognosztizálnak). Hozzátették, hogy a magyar fizetőeszköz vélhetően sebezhető és a rossz hírekre érzékeny marad. Az továbbra is kockázat, hogy a járvány gyorsuló terjedése nyomás alá helyezheti a feltörekvő piaci devizákat, emlékeztettek azonban, hogy a tavaszi első vírussokk után kifejezetten jól teljesítettek a kockázatosabbnak tartott devizák. Markáns, a céláron túlmutató forinterősödéssel most nem kalkulálnak. Ennek egyrészt az a magyarázata, hogy számos pozitív hír már beárazódott a forint kurzusába, másrészt a vétózás ténye szerepet játszik a magyar eszközök megítélésében.
A forint euróhoz mért árfolyama 360 forint körüli szinten mozog, ez pedig az eddigi kommunikáció alapján az MNB-nek megfelelő szint. Továbbá az infláció a lassulás jeleit mutatja
– értékelt tegnap Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője.
A magyar fizetőeszköz hétfőn és tegnap is enyhén alulteljesítő volt az egyébként egységesen gyengülő régiós devizákkal szemben. A Reuters által idézett devizakereskedők szerint a befektetőket aggasztotta Lengyelország és Magyarország vétója, és az Egyesült Államokban megugró esetszámok is. A hírügynökség tudósítása szerint tegnap reggel a vétó hírére a zloty eladásába kezdtek a piaci szereplők, de a dollárra nehezedő nyomás miatt leállt a lengyel fizetőeszköz gyengülése.
Hétfőn az euró árfolyama 357,6 forintról kezdett emelkedni, tegnap pedig 362 forint közelébe került a kurzus. Hasonló pályán mozgott a zloty is, két nap alatt 4,46-ról 0,9 százalékos árfolyammozgás történt, a cseh korona 0,75 százalékkal gyengült. A múlt heti 11 százalékos rali után oldalazásba váltott a török líra jegyzése, a piac a jegybank új vezetőitől jelentős kamatemelést vár, az eddigi 10,25 százalék helyett 15 százalék lehet az irányadó ráta.
