Óriási rést ütött az olajpiacon az iráni háború: így tölti be a világ a kínálati szakadékot
A Hormuzi-szoros lezárása miatt kibontakozó energiaválság alakulásáról és az olajhiány enyhítésére tett lépésekről is fontos információk derülnek ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) friss olajpiaci jelentéséből.
Nőtt a világ többi részének termelése, de ez csak a hiány töredékét fedezi
A közel-keleti országok termelése ugyan napi 14,4 millió hordóval van lejjebb a háború kitörése előtti időszakhoz képest, ám a globális termelés visszaesése ennél valamelyest alacsonyabb, napi 12,8 millió hordót tesz ki, ugyanis más országok növelték termelésüket, főként az Atlanti-óceán partjain.
Tehát hiába állt le több mint napi 14 millió hordónyi termelés a Perzsa-öböl partjainál a háború kezdete óta, a kereslet és a kínálat közötti szakadék ennél kisebb, ugyanis a háború előtti időszakot túlkínálat jellemezte, míg a Hormuzi-szoros lezárását mind a kínálati, mind a keresleti oldalról követte válasz.
A kínálati válasz fontos része, hogy Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek képes volt termelése egy részét átirányítani úgy, hogy az a Hormuzi-szorost elkerülve érkezzen a világpiacra, de a február végi amerikai-izraeli támadás óta a globális készletek is csökkentek 250 millió hordóval, betömve a kieső kínálat keltette rés egy részét.
Az amerikai kontinens kínálatának növekedését is felülvizsgálta az IEA, mely a korábbinál napi 600 ezer hordóval nagyobb növekedésre számít, ami az év végére elérheti a napi 1,5 millió hordónyi bővülést. Ennél azonban nagyobb mértékben, napi 3,5 millió hordóval nőtt az olajexport az Atlanti-óceán partjáról és máshonnan Ázsia felé február óta, amiben fontos szerepet játszott az Egyesült Államok, Brazília, Kanada és Venezuela is.
Nőtt az orosz olajexport is, részben az ország finomítóit ért ukrán támadások, részben az amerikai szankciók lazítása miatt.
Ugyanakkor a háború jelentette üzleti lehetőség ellenére Oroszország olajtermelése áprilisban alacsonyabb volt, mint márciusban, és mind a két hónapban elmaradt az OPEC+ részéről Moszkva számára meghatározott kvótánál. Az IEA szerint Oroszország 90 napon belül több mint napi félmillió hordóval lehet képes növelni a termelését.
A finomítók kevesebbet olajat dolgoznak fel
A keresleti oldalon Kínát és a finomítókat emeli ki a nemzetközi szervezet, a Kpler adataira hivatkozva napi 3,6 millió hordóra becsüli a kínai import visszaesését, de Japán (napi 1,9 millió hordó), Dél-Korea (napi 1 millió hordó) és India (napi 760 ezer hordó) is jelentősen csökkentette behozatalát.
Áprilisban mindez a globális finomító aktivitás mintegy napi 5 millió hordós csökkenését hozta magával, ami segít kiegyensúlyozni a nyersolaj piacát, de hiányt okoz finomított termékekből.
Azonban a végfelhasználók részéről is csökkenőben van a kereslet, ami éves alapon napi 2,4 millió hordóval lehet alacsonyabb a második negyedévben a tavalyinál, és napi 420 ezer hordóval csökkenhet az év egészében, feltételezve, hogy júniustól fokozatosan újraindul a forgalom a Hormuzi-szoroson.
Jelenleg a petrokémiai szektort érinti legérzékenyebben a válság, ahol egyre nehezebben elérhetők az alapanyagok. Emellett a légi közlekedés is jóval a megszokott alá esett, ami némileg enyhítheti a kerozin árát felfelé hajtó nyomást, miután a repülők üzemanyagának ára triplázott a közel-keleti export leállásával.
A fogyasztást a magas árak, a romló gazdasági környezet és a takarékoskodást célzó intézkedések is mérsékelhetik. Ugyanakkor a készletek gyors apadása már a nyári keresleti csúcs előtt nem sok jót ígér, és az olajpiacot még a Hormuzi-szoros megnyitása után is jó darabig a hiány és a volatilis árak jellemezhetik.
