Érdemes meglovagolni a zöldhullámot

A globális tőkepiacokon az elmúlt pár évben óriásit nőtt az etikus befektetések – és azokon belül is az úgynevezett zöldbefektetések – népszerűsége. Az ilyen instrumentumokba invesztálók számára ugyanis a hagyományos befektetői szempontok – azaz a hozam, a kockázat és a likviditás – mellett az is elsődleges, hogy a pénzükkel segítsék a környezeti kockázatok csökkentését, és hozzájáruljanak a környezeti szempontból is fenntartható fejlődéshez, illetve a társadalmi célok eléréséhez. Azonban jól látható, hogy a pozitív érzésen túl az ilyen befektetésekkel igen szép haszonra is szert tehetünk, nem véletlen, hogy ömlenek a dollármilliárdok ezekbe az eszközökbe. A következő évek egyik nagy kérdése az lesz a zöldbefektetésekkel kapcsolatban, hogy mely cégek lesznek egyszerre sikeresek a zöldcélok elérésének támogatásában és a befektetőik számára megfelelő hozam kitermelésében.

Ömlik a pénz a klímavédelmi innovációra

A koronavírus-járvány elmúltával a klímaváltozás elleni küzdelem lesz az egyik kiemelkedő globális irányzat a gazdaságpolitikában. Számos meghatározó ország és az Európai Unió is megfogalmazta már az erre vonatkozó hosszú távú céljait, az ezek eléréséhez vezető részletes útiterv azonban még nem ismert. Nem tudjuk, hogy a szabályozási, illetve a fiskális és monetáris eszközök milyen kombinációjával igyekeznek majd az államok elérni a káros anyagok kibocsátásának csökkenését. Ugyanígy nem látható pontosan előre, hogyan befolyásolják majd a tőkepiacokon már hosszabb ideje jelen lévő zöldbefektetések egyre bővülő palettáját.

Nyilvánvaló, hogy pusztán az energiafelhasználás csökkentésével nem érthetők el a klímacélok, új megoldásokra, technológiákra is szükség lesz. Az innováció tehát kulcsfontosságú szerepet játszik a jövőben a klímacélok elérésében, és az innováció finanszírozása részben a tőkepiacokon keresztül történhet.

2019-ben rekordnagyságú összeg, 36 milliárd dollár áramlott a klímavédelmi innovációk finanszírozásába, ennek fele Észak-Amerikába, negyede Kínába, 15 százaléka Európába jutott. Ezek a számok előrevetítik azt is, hogy milyen arányban várhatók tőzsdére lépő cégek az egyes régiókban.

A piacot meghaladó hozam

A nemzetközi tőkepiacok idei alakulását a koronavírus-járvány gazdasági és pénzügyi hatásai, valamint az ezekkel kapcsolatos várakozások határozták meg. Emiatt kicsit háttérbe szorultak a klímaváltozás lassítását célzó zöldbefektetések, ennek ellenére folytatódott ezek piacának bővülése, és az árak általános emelkedése. Olyannyira, hogy az év utolsó negyedében a zöldinstrumentumok esetében – jelentős részben az amerikai elnökválasztásnak a szektorra nézve kedvező kimenetelével kapcsolatos várakozások miatt is – a piaci átlagot jóval meghaladó általános áremelkedés volt tapasztalható. Ezt jelzi az S&P Global Clean Energy Index (CEI) növekedése is, amely a világ harminc olyan vállalatának részvényeit tartalmazza, amelyek a zöldenergia előállításával, továbbá az ahhoz szükséges technológia fejlesztésével és gyártásával foglalkoznak. A CEI 2020-ban 96 százalékos növekedést ért el, miközben ugyanezen időszak alatt az S&P 500 csupán 12 százalékkal emelkedett.

Zöldóriásként szárnyal a korábbi olaj- és gázipari nagyvállalat

Az S&P Global Clean Energy Indexben szereplő részvények között is kiemelkedően jól teljesített az elmúlt két évben a dán Orsted cég papírja, amelynek árfolyama ebben az időszakban 170 százalékkal került feljebb.

A vállalat a hagyományos energiacégek „zöldülésének” egyik modellje is lehet: az eredetileg állami tulajdonú, integrált olaj- és gázkitermelő, illetve -kereskedő cég ugyanis – upstream üzletága értékesítése után, de a gázkereskedelmi és -szállítási tevékenysége megtartása mellett – lépésről lépésre a világ egyik vezető szereplőjévé vált a tengeri szélerőműparkokat tervező, gyártó és üzemeltető, valamint a biomassza hasznosításával és az okos energetikai megoldások fejlesztésével és értékesítésével foglalkozó cégek között.

A 73 milliárd dollár kapi­tali­zá­ciójú Orsted bevételeinek 36 százalékát adja a kimagasló nyereségességű szélerőmű-ágazat, ráadásul a tervek szerint 2023-ra 95 százalékra nő a zöldenergia aránya a vállalat termékeiben.

Megugrott az Xcel értéke

Az amerikai Xcel Energy és a tulajdonában lévő Public Sector Company of Colorado (PSCC) egy villamosenergia-termeléssel, földgázkitermeléssel és kereskedelemmel, szállítással foglalkozó cégcsoport tagja, amely az Egyesült Államok legnagyobb közösségi napelem programját működteti.

Míg ma a cégcsoport energiatermelésének mintegy 30 százaléka származik megújuló forrásokból, addig a tervek szerint ez az arány 2022-re 75 százalékra nő, 2050-ig pedig teljes egészében megvalósul a zéró szén-dioxid-kibocsátás melletti energiatermelés.

A vállalat nemrégiben a dinamikusan növekvő elektromosautó-használati igényekre alapozva megfogalmazta elektromosautó-programját. Azt a célt jelölték meg, hogy 2030-ra a vállalat célpiacain az elektromos autók száma a jelenlegi szint harmincszorosára, 1,5 millió autóra növekedjen (megjegyzendő, hogy ma az egész Egyesült Államokban 1,6 millió elektromos autót használnak).

A program megvalósítását támogatja, hogy 2019-ben az áramszolgáltatók 3 milliárd dollárt terveztek fordítani a töltőhálózat fejlesztésére, továbbá a közelmúltban Kalifornia állam 426 millió dolláros költségvetést hagyott jóvá 38 ezer töltőállomás kialakítására, New York állam pedig ugyanilyen célokra 701 millió dolláros beruházásról döntött.

Az USA tizenhárom államában jogszabály írja elő, hogy 2023-ra az új személyautók és a közepesnél nem nagyobb haszonjárművek legalább egynegyede elektromos meghajtású legyen. Ezt az irányt erősíti a megválasztott amerikai elnök gazdaságfejlesztési programjának egyik fő iránya: az elektromos töltőhálózat gyors fejlesztésének terve.

E tervek megvalósulása jó eséllyel javítja majd az Xcell eredményességét, amely az elmúlt két évben elért 35 százalékos árfolyam-növekedés folytatását vetíti előre.

A 6,5 milliós befektetés ma

76 milliárd dollárt ér

A klímavédelmi innovációk ágazati megoszlása és finanszírozói köre is kiszélesedik, az egyik fő terület a közlekedés és szállítás. Ebben a szegmensben kiemelkedő sikertörténet a Tesla elektromosautó-gyártó cégé, amely azzal indult, hogy Elon Musk, a jelenlegi fő tulajdonos 2004-ben 14 százalékos részesedést vásárolt 6,5 millió dollárért egy elektromos autók fejlesztésén dolgozó cégben. Ma ugyanez a részesedés 76 milliárd dollárt ér. Emellett az elektromos autók és a közúti haszonjárművek területéről már számos cég jelent meg a tőzsdéken, inkább vegyes, mint pozitív eredményekkel.

Az agrártechnológia és a

szoftverfejlesztés is lehet zöld

Egy másik ígéretes terület az agrártechnológia, ahonnan a többi között a növényi alapú protein előállításával foglalkozó cégek – például az Impossible Foods vagy a Beyond Meat – kerültek tőzsdére. A zöldenergia-termelés és -hasznosítás területén is nagy szerepet kap a szoftverfejlesztés, amelynek köszönhetően a napelemek ára egy évtized alatt az ötödére, az akkumulátorok ára csaknem a tizedére csökkent. A nagyszámú napelemet és az akkumulátorokat hálózatba szervezni képes, a megtermelt energia optimális tárolását, rendszerbe táplálását megoldó szoftverek kifejlesztése tehát a megújuló energiatermelés és felhasználás egyik kulcsterülete.

A dollármilliárdosok – gyakran közös alapok létrehozásával, egymással összefogva – akár húszéves lejáratú finanszírozást biztosítanak a klímavédelmi innovációkra. Sokan e finanszírozók közül, például Bill Gates, Jeff Bezos vagy Jack Ma, vagyonuk csillagászati növekedését a tőzsdéken keresztül érték el, ezért az innovációk akár sokkal gyorsabban utat találhatnak a tőzsdékre, amelyek további, más típusú források bevonását is biztosítják, egyúttal szélesítve a rendelkezésre álló zöldbefektetési lehetőségek körét.