Vége lehet a svéd csodának

A koronavírus világszintű elterjedését követően szinte minden pénzügyi piacon átmeneti válsághangulat alakult ki, ami természetesen súlyosan érintette azokat a devizákat, amelyek a kockázatkerüléssel szinte azonnal eladói nyomás alá kerülnek. Nincs ez másképp a svéd korona esetében sem, amelyre szintén jellemző, hogy pánikidőszakban – az átlagosnál lényegesen nagyobb volatilitás miatt – a befektetők szeretnek szabadulni tőle.

Ennek volt a következménye, hogy az északi ország devizája március elejétől alig három hét alatt 7,5 százalékot gyengült. Ez nagyjából megfelel annak a csaknem 30 forintos árfolyam-elmozdulásnak, amelyet ez idő alatt az euró-forint keresztben mi is tapasztalhattunk.

A svéd korona esetében azonban áprilistól hamar visszatért a lendület, az árfolyam két hónapos töretlen száguldásának lehettünk tanúi, csaknem 9 százalékos volt a felértékelődés az euróval szemben. Az okok között, amellett, hogy a kockázatvállalói kedv egyértelműen erősödött a világban, a svédek egyedi járványkezelése is szerepet játszott. A svéd kormány ugyanis úgy döntött, hogy nem zárják le teljesen az országot. A később „svéd modell”-ként elhíresült megoldási csomag sikereit azonban a mai napig vitatják. Habár tény, hogy a szolgáltatási szektor nem esett vissza oly mértékben, mint más európai országokban, de miután Svédország egy nyitott gazdaság számottevő exportérdekeltséggel, a teljes GDP-re nézve közel sem volt annyira kiemelkedő az ország teljesítménye, mint azt eleinte várni lehetett.

A devizaárfolyam tekintetében azonban sikerült megőrizni a pozitív hangulatot, néhány kisebb korrekciós hullámot követően júliusban, majd augusztus végén is új, másfél éves rekordszintre került az euróval szemben.

Habár a szeptemberi második hullám berobbanása átmenetileg itt is éreztette a hatását, úgy tűnik, hogy a svéd koronát egyelőre nem rengették meg túlzottan ezek az események, és mostanra újra a 10,25-os érték közelébe került az árfolyam az euróval szemben, alacsonyabb szintre a március elején látottnál.

A második hullám azonban már nagyobb hatással lehet a gazdaságra, és egyre gyakrabban kerül szóba, hogy a jegybank kénytelen lesz további lazító intézkedéseket hozni annak érdekében, hogy ellensúlyozza a gazdasági lendületvesztést.

Mivel a svéd alapkamat már most is nulla százalékon áll, nincs kizárva, hogy a következő – november végén esedékes – kamatdöntő ülésen ismét kamatot csökkent majd a jegybank. Ez az árfolyamnak is adhat egy új impulzust, és a rekordszintekre került svéd korona elmozdulhat a gyengülés irányába, még akkor is, ha decemberre az Európai Központi Bank is lebegtet egy esetleges kamatcsökkentést.

Akkor is hasonló következtetéseket vonhatunk le az euró-svéd korona esetében, ha a grafikont nézzük. Hiszen – annak ellenére, hogy a márciusi csúcsokat követően egyértelmű erősödési pályára állt – jól látható, hogy az utóbbi hónapokban a 10,25-os árfolyamszint közelében erős alátámasztásokba ütközött a korona. Ezt az értéket csak néhányszor, és csak átmeneti időre sikerült átlépnie, majd rendre visszapattant felfelé, közben egy bázist építve. Innen mind a korábban említett fundamentális, mind technikai okok miatt inkább a svéd deviza gyengülésére lehet számítani.