Öt évvel a tengerentúlon kirobbant dízelbotrány után még mindig vezető téma az emisszió a Volkswagen csoportról (VW) szóló hírekben. Ennek egyik oka, hogy az autókonszern várhatóan idén sem tudja teljesíteni a két éve megszigorított uniós szén-dioxid-kibocsátási normákat. Az elmúlt hat hónapban a részvény árfolyama 125 és 152 euró között oldalazott, a múlt héten csaknem
3 százalékos emelkedéssel az utóbbi végpontnál zárt, és az értékeltségi mutatók alapján is olcsón árazza a piac a Volkswagent. A részvény idei évre várt eredményszámaiból 2,5-es EV/EBITDA-mutató adódik, amely a jövő évi eredményvárakozással számolva már 2 alá csúszik, így még a hagyományos autógyártók között is kifejezetten olcsónak számít a részvény. Az elektromos autók gyártóinak értékeltségétől pedig fényévekre van.
Nagy András, az Erste elemzője hosszú távú emelkedésre utaló, long ajánlást tett a Volkswagenre 187,7 eurós kiszállási ponttal, azaz a januári árfolyamcsúcsot belőve. Számításait arra alapozza, hogy a Volkswagen egy nagyobb stratégiai átalakítás közepén tart, amelyet a piac egyelőre még nem értékel.
A csoport célja, hogy a jelenlegi 3-4 százalék helyett 2025-re az eladott autók 20 százaléka, míg 2030-ra már a 30 százalékuk tisztán elektromos hajtású legyen, tehát még csak nem is hibrid. Fontos körülmény Herbert Diess eltökéltsége. A vezérigazgató bizalmi szavazást kezdeményezett maga ellen a felügyelőbizottságban: a meghatározó tulajdonosokat, valamint a Porsche és a Piesch családot képviselő tagok az új stratégia végrehajtása mellett tették le a garast.
Mára a társaságnál központi elemmé vált az elektromos autók fejlesztése, idén mutatták be az első teljesen elektromos alapokra épített, tömeggyártásra szánt gépkocsikat (ID.3, ID.4) – emelte ki Nagy András. A jövőben átlag évi két darab tisztán elektromos autó bemutatását tervezik, és azzal kalkulálnak, hogy főként Kínában és az Európai Unióban keresik majd a villanyautóikat. A VW éves szinten 12-13 milliárd
eurót, vagyis nagyjából az üzemi eredményével egyező összeget fordít kutatás-fejlesztési célokra. (Ennek egyharmadát adja az elektromos autók fejlesztése.)
A zöldstratégia abban is megmutatkozik, hogy az ID modellek teljes gyártási folyamata karbonsemleges. Szimbolikus lépés, hogy a Volkswagen márka kivonul az autósportból, és az ott dolgozókat az elektromos autókat fejlesztő részlegek veszik át. A Volkswagen alacsony értékeltsége részben az úgynevezett konglomerátumi diszkonttal is magyarázható. A konszern szerteágazó vállalatcsoporttá terebélyesedett az elmúlt évtizedekben, így már nem is meglepő, hogy esetenként nincs mód a szinergiára az egyes üzletágak között. Ezért olyan, a csoporthoz kevéssé kapcsolódó márkákat értékesíthetnek a jövőben, mint a Lamborghini, a Bentley, a Bugatti és a Ducati. Ezek közül a Lamborghini önmagában is tízmilliárd eurót érhet, ez csaknem egyévnyi üzemi eredménye a csoportnak, vagy majd háromévnyi kutatás-fejlesztési keretnek felel meg az elektromos autók fejlesztésénél. Ráadásul a versenytárs Ferrari értékelését figyelembe véve a Lamborghini önállóan sokkal értékesebb lehet, mint a VW csoport részeként, a leválasztása értékteremtő lépés lehet. A leválasztásokkal a konszern feladna a pozícióiból a sport- és a luxusszegmensnél, persze a Porsche és az Audi a konszern elválaszthatatlan része maradna.
Az Erste ajánlása kifejezetten hosszú távra szól. Ha a technikai képet nézzük, azt látjuk, hogy a részvényárfolyam és a kitűzött kiszállási pont között ott húzódik a 155,5
eurós ellenállás és egy februári esés „rése”, amelynek a teteje 165,2
euró. Az ellenállások tesztelése, a kisebb-nagyobb korrekciók még akkor is időigényesek lehetnek, ha a társaság fundamentumai a várakozásnak megfelelően alakulnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.