Újabb kínai cégekkel bővült Trump feketelistája

A két hét múlva távozó amerikai elnök még bevitt pár mélyütést Kínának és Iránnak: Donald Trump népszerű pénzügyi applikációk használatától tiltotta el honfitársait, és a perzsa acéliparnak is keresztbe tett legújabb rendeleteivel. Nyolc kínai fizetési rendszer és app került feketelistára azzal az indokkal, hogy amerikai felhasználóik olyan érzékeny adatokat osztanak meg velük, amelyek a cégek pekingi becsatornázottsága révén illetéktelen kezekbe kerülve nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek. Az információkból olyan kiterjedt személyi adatbázist lehet felépíteni, amellyel a felhasználók szokásait és mozgását is nyomon lehet követni.

A tiltás legismertebb vesztese az Alibaba-leány Ant Group által üzemel­tetett Alipay online fizetési rendszer, de a Tencenthez tartozó QQ Wallet és WeChat Pay mellett a CamScanner, a SHAREit és a VMate is kiszorulhat Amerikából. A kifogásolt kínai applikációk letöltésére nem lesz mód az Egyesült Államokban. A washingtoni kereskedelmi tárcának 45 napja van annak konkretizálására, hogy mely tranzakciók esnek majd a rendelet hatálya alá. Azaz a Trumpot váltó Joe Bidennek lesz ideje áttekinteni a helyzetet, de aligha ez lesz majd az első dolga, amikor beköltözik a Fehér Házba. A kínai külügyminisztérium megfelelő és arányos válaszlépéseket helyezett kilátásba.

A világszerte 1,3 milliárd felhasználóval rendelkező Alipay egyébként elérhetetlen az amerikaiak számára, de hogy lenne rá igény, azt az Apple és a Google appáruházaiból tavaly történt 207 ezer letöltés is igazolja. Az Ant Group világrekordot jelentő 37 milliárd dolláros tőzsdei bevezetését novemberben az utolsó pillanatban lefújó anyacéget, az Alibabát sorra érik a csapások: Peking monopóliumellenes vizsgálatot indított ellene, ami a Jack Ma által alapított cégbirodalom feldarabolását is eredményezheti. Maga Ma azóta elérhetetlen, hogy októberben kritizálta a rugalmatlan, ósdi kínai pénzügyi szabályozórendszert. Az Alibaba ott tart, hogy működési költségei fedezéséhez januárban ötmilliárd dollár értékben kell kötvényt kibocsátania – értesült a Reuters.

Eközben újabb fordulat történt a vezető kínai távközlési társaságok amerikai kiszorításának ügyében.

A China Telecom, a China Mobile és a China Unicom kilistázását előíró washingtoni ukáznak a New York Stock Exchange (NYSE) ellenszegült, ám mint utóbb kiderült, jogászaik valamit félreértelmezhettek, és mégis végrehajtják az elnöki rendeletet. Így az amerikai befektetők jövő hétfőtől már nem vásárolhatnak az említett cégek részvényeiből, de részesedésük eladásával ráérnek november végéig. Irán sem maradt ki a szórásból: Trump 12 acélgyártó és fémipari céget, valamint három nyersanyag-kereskedőt helyezett feketelistára, hogy az atomprogramja miatt szankciókkal sújtott ország bevételi forrásait tovább csökkentse.