Felemás a mérleg a lakossági hiteleknél
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságValamivel több, mint 2080 milliárd forint értékben kötöttek lakáscélú és fogyasztásihitel-szerződéseket – a folyószámlahiteleket nem számítva – 2020-ban a magyarországi háztartások, ami 8,6 százalékos visszaesés a megelőző évhez képest – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból.
Ezen belül a lakáshiteleknél csak nem egészen 2 százalékkal, de emelkedett az új szerződések összege, és meghaladta a 928 milliárd forintot.
A lakáshiteleknél mért szerény növekedéshez egyértelműen hozzájárultak a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) mellé igényelhető kamattámogatott kölcsönök, amelyekre a szabályozás 2019 közepétől hatályos módosítása nyomán jelentősen bővült a jogosultak köre is. A fogyasztási hiteleknél viszont már egyáltalán nem alakult ilyen kedvezően a helyzet:
itt 1154 milliárdos összeg mellett 15,6 százalékos visszaesést mutatott ki az új szerződéseknél az MNB.
Az erőteljes visszaesés annak ellenére következett be, hogy a megjelenése óta igen keresett babaváró kölcsönnél már meghaladta a 617,5 milliárd forintot a szerződések összege, amely így 30,9 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A babavárón kívül viszont csak a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél mutatnak növekedést a jegybanki statisztikák a fogyasztási hiteleken belül, ám az itt mért 7,8 százalékos bővülés is csak nem egészen 80 milliárd forintnyi új szerződéses összeghez volt elegendő.
Ugyanakkor az év nagy vesztesének számító konstrukció is a fogyasztási hitelek közül került ki:
az elmúlt évek egyik húzótermékének számító személyi kölcsönnél mindössze 337,2 milliárd forintot ért el az MNB által kimutatott szerződéses összeg, csaknem 40 százalékkal kevesebbet a 2019-esnél.
Az erőteljes visszaeséshez a koronavírus-járvány hatásai mellett hozzájárult a fogyasztási hiteleknél ideiglenesen bevezetett THM-plafon is, amely az ügyfelek mellett óvatosabbá tette a pénzügyi szolgáltatókat is. A folyószámlahitelek piaca évek óta nem tud igazán magához térni, a múlt évi egyenleg bő 7,4 százalékos mínuszt mutatott az új szerződések mennyiségénél.
Figyelemre méltó 2020 kapcsán az is, hogy látványosan emelkedett a lakossági hitelek állománya Magyarországon:
december végén meghaladta a 8115 milliárd forintot, ami 14,2 százalékos bővülés a 2019 végi adathoz képest.
Az állomány ilyen mértékű növekedéséhez jelentős mértékben hozzájárult a március óta élő törlesztési moratórium is. A lakáshitelek állománya pontosan az egytizedével kúszott feljebb tavaly, és 4008,5 milliárd forintot ért el, miközben a fogyasztási hiteleknél – leginkább a babaváró kölcsön támogató hatása miatt – több mint 21 százalékkal, 3615,6 milliárd forintra hízott az állomány. A 2019 júliusa óta elérhető babaváró konstrukció alaposan átrajzolta a lakossági hitelportfólió összetételét: a lakáshitelek súlya 2020 végére 50 százalék alá csökkent, miközben a babaváró részesedése már 13 százalék felett járt, így a második legfontosabb termékké lépett elő a piacon.
Sok múlik az idén a támogatásokon
A lakossági hitelpiac idei kilátásait – mint szinte minden mást is – a koronavírus-járvány elleni küzdelem sikere határozhatja meg. Az mindenesetre már most látszik, hogy a piac teljesítményében változatlanul nagy szerep jut majd az állami támogatás mellett elérhető konstrukcióknak: főként azért, mert a kamattámogatott lakáshitelek és a babaváró kölcsön mellett már számolni lehet az otthonfelújítási program, illetve az ahhoz kapcsolódó kedvezményes hitel keresletösztönző hatásával is. | VG
