Behúzhatta a kéziféket az OTP Bank

Az OTP Bank korrekciós költségek nélkül számított konszolidált adózás utáni eredménye 24 százalékkal, 80,5 milliárd forintra csökkenhetett éves bázison a tavalyi negyedik negyedévben a pénzintézetet követő tizenkét elemzőház konszenzusa szerint, amely a holnapi gyorsjelentés előtt két nappal jelent meg a bank honlapján. A korrigált számviteli adózott eredmény az előrejelzés szerint még nagyobb mértékben, 31 százalékkal eshetett vissza, egészen 70,6 milliárd forintig. Az elemzők a magyar piacvezető bank bevételeinél nem várnak nagy elmozdulást, hiszen átlagolt előrejelzésük szerint mindössze félmilliárd forinttal, 305 milliárdra mérséklődhetett, sokkal inkább néhány megugró költségsoron kereshető a feltételezett eredményromlás oka.

Szembetűnő például, hogy míg a bázisidőszakban csupán 2,9 milliárd forintot tettek ki a korrekciós költségek, a tárgyidőszakra már 9,9 milliárd forintos tétellel számolnak a szakértők. Nagy eltérést mutat a bázishoz mérten az akvizíciók hatása is, hiszen 2019 negyedik negyedévében ezen a soron 1,4 milliárd forint állt, tavaly év végére pedig az elemzők mínusz 5,1 milliárd forintra taksálták a tételt. Ismeretes, 2020 utolsó negyedében adta el az OTP szlovák leánybankját. Szintén tetemesen megnőtt – legalábbis a konszenzust alapul véve – a 88 százalékkal, csaknem 47 milliárd forintra duzzadó kockázati költségek összege, amit a járvány harmadik hullámának elszabadulása miatti esetleges magasabb céltartalékolás magyarázhat. A kockázati költségekhez képest a 2 százalékkal, 168 milliárd forintra kúszó működési költségek még abszolút értékben is kisebb tehernövekedést okoznának. A működési költségek emelkedésével egyező mértékben, azaz szintén 2 százalékkal eshetett a bank működési eredménye.

A nemzetközi elemzői konszenzusnál jóval kedvezőbb képet vázol fel az OTP negyedik negyedévéről Grébel Szabolcs, a KBC Equitas elemzője, aki folytatódó hitelbővüléssel és a kamatmarzsok szűkülésének lassulásával számolt. Sőt, úgy véli, a kockázati költségek csak 13,5 milliárd forintot tehettek ki, vagyis több mint 50 százalékkal csökkenhettek. Megállapítását azzal indokolta, hogy a régióban inkább pozitív meglepetések jellemzők, illetve a nem teljesítő hitelállomány mérsékelt növekedése látható. Grébel Szabolcs a konszenzushoz hasonlóan stagnáló bevételeket és enyhén javuló kamatbevételeket prognosztizál. A magyar operáció esetében erős számokra számít, nézete szerint a hitelbővülés folytatódhatott, és a kamatmarzsokban sem látszott nagyobb mértékű csökkenés a harmadik negyedévben. A jelzáloghitel-volumenben 3 százalékos növekedést mutattak a jegybanki adatok, és a fogyasztási hitelek is bővülhettek, amit a támogatott hitelkonstrukciók is segíthettek.

Az Erste Bank elemzői – a konszenzushoz hasonlóan – ugrásszerűen emelkedő, 47 milliárd forintos céltartalékolást várnak, amit azonban nem a hitelportfólió számottevő romlására, hanem a bankvezetés óvatosságára vezetnek vissza. A bevételeknél konszenzus fölötti, csaknem 5 százalékos bővülést látnak, főleg orosz és magyar relációban. Összességében a korrigált profit 83 milliárd forintra, a számviteli eredmény pedig 71,7 milliárd forintra csökkenhetett a negyedik negyedévben – véli az Erste Bank, amely szerint jelentős egyszeri tételként a magyar hitelmoratórium 11 milliárd forinttal ronthatta a bankcsoport eredményét.