Megfertőzheti-e a vírus a forintot?
Február közepén a forint árfolyamáról szóló elmélkedésünkben azt valószínűsítettük, hogy a vártnál jobb negyedik negyedéves GDP-adat után még egy ideig a 355–365‑ös euró-forint árfolyamsáv maradhat jellemző. Azóta a GDP-adat egy kicsivel még „jobb” lett (a végleges statisztika 0,1 százalékponttal kisebb zsugorodást jelzett a negyedik negyedévre, illetve 2020 egészére). A Covid-oltások táplálta optimizmus pedig megerősíthette a gazdasági kilábalással kapcsolatos várakozásokat: a pénzügyminiszter 4,5 százalékos GDP-bővülést vár 2021-re, és a piaci konszenzus is hasonló ütemet valószínűsít.
A forint ugyanakkor, bár eddig tartotta a jelzett sávot, február végén lendületes gyengülésnek indult, és a csütörtöki járványügyi korlátozások bejelentését az euróárfolyam már a 364–365 közötti szinteken várta.
Az elmúlt egy hónapban a forint 2,5 százalékkal gyengült az euróhoz viszonyítva – mi jöhet még, amikor csak most kezdődnek a szigorúbb korlátozások?
További érdemi és tartós forintgyengülésre (a 364-365-ös szintekhez képest) jelenleg nincs okunk számítani. A járványhelyzet romlása a napi fertőzésszámokkal és halálozási statisztikákkal már egy-két hete egyértelműen jelezte – szakértők által megerősítetten –, hogy a harmadik hullám erős lesz. Ez tehát már beépülhetett a forint árfolyamába. A bejelentett intézkedések nem korlátozzák a termelőüzemek működését, a szolgáltató szektor leállását pedig a bértámogatások kiterjesztésével igyekeznek kompenzálni.
Negatív gazdasági hatás így is lesz, de ha valóban csak két hétig kell fenntartani a drákói szigort a várt pozitív egészségügyi helyzet érdekében, akkor a hosszútávú gazdasági adatok is pozitívak lehetnek.
A forint gyengülésében szerepet játszott az egyesült államokbeli és az euróövezeti állampapírok hozamainak gyors emelkedése is, de ezt a hatást a Federal Reserve és az Európai Központi Bank várható intézkedései tompíthatják. Nehéz, de átmeneti a helyzet: a forint árfolyamát nemsokára újra a növekedési várakozások mozgathatják.
